HU/SB 8.8.1: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 39: | Line 39: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A surabhi tehenet ''havirdhānīnak'', a vaj forrásának nevezik. Ha a vajat olvasztással megtisztítjuk, gít, azaz tisztított vajat kapunk, ami elengedhetetlenül szükséges a nagy rituális áldozatokhoz. Ahogy a Bhagavad-gītā ( | A surabhi tehenet ''havirdhānīnak'', a vaj forrásának nevezik. Ha a vajat olvasztással megtisztítjuk, gít, azaz tisztított vajat kapunk, ami elengedhetetlenül szükséges a nagy rituális áldozatokhoz. Ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 18.5|BG 18.5]]) mondja, ''yajña-dāna-tapaḥ-karma na tyājyaṁ kāryam eva tat'': az áldozat, az adományozás és a lemondás alapvetően szükséges ahhoz, hogy az emberi társadalomban tökéletes béke és jólét uralkodjon. A yajña, az áldozat végrehajtása alapvető fontosságú; a yajña végrehajtásánál a tisztított vaj elengedhetetlen; és ahhoz, hogy tisztított vajat kapjunk, tejre van szükségünk. Tejhez akkor jutunk, ha van elegendő tehén. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 18.44|BG 18.44]]) éppen ezért a tehénvédelmet javasolja (''kṛṣi-go-rakṣya-vāṇijyaṁ vaiśya-karma svabhāva-jam''). | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 11:56, 18 September 2019
1. VERS
- śrī-śuka uvāca
- pīte gare vṛṣāṅkeṇa
- prītās te ’mara-dānavāḥ
- mamanthus tarasā sindhuṁ
- havirdhānī tato ’bhavat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; pīte—megitta; gare—amikor a mérget; vṛṣa-aṅkeṇa—az Úr Śiva, aki egy bikán ül; prītāḥ—elégedett lévén; te—mindannyian; amara—a félistenek; dānavāḥ—és a démonok; mamanthuḥ—újra köpülni kezdték; tarasā—nagy erővel; sindhum—a tejóceánt; havirdhānī—a surabhi tehén, aki a tisztított vaj forrása; tataḥ—a köpülésből; abhavat—létrejött.
FORDÍTÁS
Śukadeva Gosvāmī így folytatta: Amikor az Úr Śiva megitta a mérget, a félisteneket és a démonokat nagy elégedettség töltötte el. Újult erővel fogtak neki az óceán köpülésének, melynek eredményeképpen megjelent egy surabhi tehén.
MAGYARÁZAT
A surabhi tehenet havirdhānīnak, a vaj forrásának nevezik. Ha a vajat olvasztással megtisztítjuk, gít, azaz tisztított vajat kapunk, ami elengedhetetlenül szükséges a nagy rituális áldozatokhoz. Ahogy a Bhagavad-gītā (BG 18.5) mondja, yajña-dāna-tapaḥ-karma na tyājyaṁ kāryam eva tat: az áldozat, az adományozás és a lemondás alapvetően szükséges ahhoz, hogy az emberi társadalomban tökéletes béke és jólét uralkodjon. A yajña, az áldozat végrehajtása alapvető fontosságú; a yajña végrehajtásánál a tisztított vaj elengedhetetlen; és ahhoz, hogy tisztított vajat kapjunk, tejre van szükségünk. Tejhez akkor jutunk, ha van elegendő tehén. A Bhagavad-gītā (BG 18.44) éppen ezért a tehénvédelmet javasolja (kṛṣi-go-rakṣya-vāṇijyaṁ vaiśya-karma svabhāva-jam).