HU/SB 2.10.17: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet|H17]] | [[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet|H17]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre | TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre ]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre választ ad| TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre választ ad]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.16| SB 2.10.16]] '''[[HU/SB 2.10.16|SB 2.10.16]] - [[HU/SB 2.10.18|SB 2.10.18]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.18| SB 2.10.18]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.16| SB 2.10.16]] '''[[HU/SB 2.10.16|SB 2.10.16]] - [[HU/SB 2.10.18|SB 2.10.18]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.18| SB 2.10.18]]</div> | ||
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | <!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | ||
Latest revision as of 12:41, 6 September 2020
17. VERS
- prāṇenākṣipatā kṣut tṛḍ
- antarā jāyate vibhoḥ
- pipāsato jakṣataś ca
- prāṅ mukhaṁ nirabhidyata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
prāṇena—az életerő által; ākṣipatā—megzavarva; kṣut—éhség; tṛṭ—szomjúság; antarā—belülről; jāyate—létrehoz; vibhoḥ—a Legfelsőbbnek; pipāsataḥ—arra vágyik, hogy csillapítsa szomjúságát; jakṣataḥ—enni vágyik; ca—és; prāk—először; mukham—a száj; nirabhidyata—nyitva volt.
FORDÍTÁS
A virāṭ-puruṣa hatására az életerő létrehozta az éhséget és a szomjúságot, amikor pedig az Úr inni és enni vágyott, a száj kinyílt.
MAGYARÁZAT
Az a folyamat, ahogyan minden egyes élőlénynek az anyaméhben kialakulnak az érzékszervei és érzékfelfogása, láthatóan ugyanazokat az elveket követi, melyeket a virāṭ-puruṣa, az élőlények összessége esetében megfigyelhetünk. Ebből következően a teremtés legfelsőbb oka nem lehet személytelen vagy vágyak nélküli. A vágy az érzékelésre, valamint maguk az érzékszervek a Legfelsőbben is jelen vannak, s így megvannak az egyénben is. Ez a vágy hozzátartozik a legfelsőbb élőlény, az Abszolút Igazság természetéhez. A Legfelsőbb rendelkezik a szájak összességével, így az egyéni élőlényeknek is van szájuk. Hasonlóan van ez minden más érzék és érzékszerv esetében is. Ebben a versben a száj az összes érzékszervet szimbolizálja, mert ugyanezek az elvek érvényesek azokra is.