HU/SB 2.10.23: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet|H23]] | [[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet|H23]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre | TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre ]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre választ ad| TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre választ ad]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.22| SB 2.10.22]] '''[[HU/SB 2.10.22|SB 2.10.22]] - [[HU/SB 2.10.24|SB 2.10.24]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.24| SB 2.10.24]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.22| SB 2.10.22]] '''[[HU/SB 2.10.22|SB 2.10.22]] - [[HU/SB 2.10.24|SB 2.10.24]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.24| SB 2.10.24]]</div> | ||
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | <!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | ||
| Line 42: | Line 42: | ||
Az anyag fizikai jellemzői — mint például keménysége — a tapintásérzékelés tárgyai, s így a tapintás számunkra a fizikai világ tanulmányozásaként nyilvánul meg. Egy anyag hőmérsékletét úgy tapasztalhatjuk, ha megérintjük a kezünkkel, egy tárgy súlyát akkor érezhetjük, ha kézbe vesszük és így tovább. A bőr, a pórusok és a test szőrei mind kölcsönös kapcsolatban állnak egymással a tapintásérzékelésben. A levegő, ami a bőrön belül és kívül kering, a tapintásérzékelést segíti elő és egyben annak tárgya is. Ez az érzékelés a tudásszerzés egyik forrása, ezért ez a vers arra utal, hogy a fizikai vagy a fiziológiai ismeretek alacsonyabb rendűek, mint a legfelsőbb Önvaló tudománya, ahogyan azt már említettük. A Legfelsőbb Önvalóról szóló tudás kiterjedhet az érzékszervekkel felfogható világ megismerésére, de a fizikai ismeretek nem vezetnek az Önvalóról szóló tudomány elsajátításához. | Az anyag fizikai jellemzői — mint például keménysége — a tapintásérzékelés tárgyai, s így a tapintás számunkra a fizikai világ tanulmányozásaként nyilvánul meg. Egy anyag hőmérsékletét úgy tapasztalhatjuk, ha megérintjük a kezünkkel, egy tárgy súlyát akkor érezhetjük, ha kézbe vesszük és így tovább. A bőr, a pórusok és a test szőrei mind kölcsönös kapcsolatban állnak egymással a tapintásérzékelésben. A levegő, ami a bőrön belül és kívül kering, a tapintásérzékelést segíti elő és egyben annak tárgya is. Ez az érzékelés a tudásszerzés egyik forrása, ezért ez a vers arra utal, hogy a fizikai vagy a fiziológiai ismeretek alacsonyabb rendűek, mint a legfelsőbb Önvaló tudománya, ahogyan azt már említettük. A Legfelsőbb Önvalóról szóló tudás kiterjedhet az érzékszervekkel felfogható világ megismerésére, de a fizikai ismeretek nem vezetnek az Önvalóról szóló tudomány elsajátításához. | ||
A test szőrszálai és a föld testén található növényzet között szoros kapcsolat áll fenn. A zöldségek táplálékot jelentenek a bőrnek, ételt és gyógyszert, ahogyan azt a Harmadik Énekben olvashatjuk majd: tvacam asya vinirbhinnāṁ viviśur dhiṣṇyam oṣadhīḥ. | A test szőrszálai és a föld testén található növényzet között szoros kapcsolat áll fenn. A zöldségek táplálékot jelentenek a bőrnek, ételt és gyógyszert, ahogyan azt a Harmadik Énekben olvashatjuk majd: ''tvacam asya vinirbhinnāṁ viviśur dhiṣṇyam oṣadhīḥ'' ([[HU/SB 3.6.18|SB 3.6.18]]). | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 12:44, 6 September 2020
23. VERS
- vastuno mṛdu-kāṭhinya-
- laghu-gurv-oṣṇa-śītatām
- jighṛkṣatas tvaṅ nirbhinnā
- tasyāṁ roma-mahī-ruhāḥ
- tatra cāntar bahir vātas
- tvacā labdha-guṇo vṛtaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vastunaḥ—minden anyagnak; mṛdu—lágyság; kāṭhinya—keménység; laghu—könnyűség; guru—nehézség; oṣṇa—meleg; śītatām—hideg; jighṛkṣataḥ—érzékelni vágyik; tvak—a tapintás; nirbhinnā—szétosztott; tasyām—a bőrben; roma—szőrszálak; mahī-ruhāḥ—valamint a fák, az irányító istenségek; tatra—ott; ca—is; antaḥ—belül; bahiḥ—kívül; vātaḥ tvacā—a tapintás érzékszerve, a bőr; labdha—érzékelte; guṇaḥ—az érzékfelfogás tárgyai; vṛtaḥ—létrejöttek.
FORDÍTÁS
Amikor megszületett a vágy az anyag fizikai jellemzőinek, a lágyságnak, a keménységnek, a melegnek, a hidegnek, a könnyűségnek és a nehézségnek az érzékelésére, létrejött az érzékelés háttere, a bőr, a pórusok, a testszőrök és azok irányító istenségei (a fák). A bőrt belülről és kívülről egy levegőréteg fedi, amely a tapintásérzékelést teszi lehetővé.
MAGYARÁZAT
Az anyag fizikai jellemzői — mint például keménysége — a tapintásérzékelés tárgyai, s így a tapintás számunkra a fizikai világ tanulmányozásaként nyilvánul meg. Egy anyag hőmérsékletét úgy tapasztalhatjuk, ha megérintjük a kezünkkel, egy tárgy súlyát akkor érezhetjük, ha kézbe vesszük és így tovább. A bőr, a pórusok és a test szőrei mind kölcsönös kapcsolatban állnak egymással a tapintásérzékelésben. A levegő, ami a bőrön belül és kívül kering, a tapintásérzékelést segíti elő és egyben annak tárgya is. Ez az érzékelés a tudásszerzés egyik forrása, ezért ez a vers arra utal, hogy a fizikai vagy a fiziológiai ismeretek alacsonyabb rendűek, mint a legfelsőbb Önvaló tudománya, ahogyan azt már említettük. A Legfelsőbb Önvalóról szóló tudás kiterjedhet az érzékszervekkel felfogható világ megismerésére, de a fizikai ismeretek nem vezetnek az Önvalóról szóló tudomány elsajátításához.
A test szőrszálai és a föld testén található növényzet között szoros kapcsolat áll fenn. A zöldségek táplálékot jelentenek a bőrnek, ételt és gyógyszert, ahogyan azt a Harmadik Énekben olvashatjuk majd: tvacam asya vinirbhinnāṁ viviśur dhiṣṇyam oṣadhīḥ (SB 3.6.18).