HU/SB 4.16.18

Śrīmad-Bhāgavatam - Negyedik Ének - TIZENHATODIK FEJEZET: A dalnokok Pṛthu királyt magasztalják

SB 4.16.17 - SB 4.16.19

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

18. VERS

dehinām ātmavat-preṣṭhaḥ

suhṛdāṁ nandi-vardhanaḥ

mukta-saṅga-prasaṅgo ’yaṁ

daṇḍa-pāṇir asādhuṣu

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dehinām—minden élőlénynek, aki testtel rendelkezik; ātma-vat—mint maga; preṣṭhaḥ—kedvesnek tekintve; suhṛdām—barátainak; nandi-vardhanaḥ—fokozni az örömét; mukta-saṅga—azokkal, akik mentesek minden anyagi szennyeződéstől; prasaṅgaḥ—bensőséges kapcsolatban állnak; ayam—ez a király; daṇḍa-pāṇiḥ—büntető kéz; asādhuṣu—a bűnösök számára.

FORDÍTÁS

A megtestesült élőlényeket épp olyan kedvesnek fogja tekinteni, mint saját magát, s mindig örömet okoz majd barátainak. Bensőséges kapcsolatban áll majd a felszabadult lelkekkel, az istentagadók számára pedig a büntetést osztó kéz lesz.

MAGYARÁZAT

A dehinām szó a testet öltött lényekre utal. Az élőlények különféle formákban öltöttek testet, melyek nyolcmillió-négyszázezer fajba sorolhatók. A király valamennyiükkel úgy bánt, ahogyan magával bánt volna. Jelen korunkban az úgynevezett királyok és elnökök nem úgy viselkednek más élőlényekkel, mint ahogyan magukkal tennék. A legtöbben húsevők, ha pedig nem azok, s vallásosnak és jámbornak adják ki magukat, államukban akkor is engedélyezik a tehenek mészárlását. Az ilyen bűnös államfők sohasem lehetnek népszerűek. Ebben a versben egy másik jelentős szó, a mukta-saṅga-prasaṅgaḥ arra utal, hogy a király mindig a felszabadult lelkek társaságát kereste.

SB 4.16.17 - SB 4.16.19