HU/SB 7.5.3: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 5. fejezet|H03]] | [[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 5. fejezet|H03]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.5: Prahlada Maharaja, Hiranyakasipu | <div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.5: Prahlada Maharaja, Hiranyakasipu szent fia| ÖTÖDIK FEJEZET: Prahlāda Mahārāja, Hiraṇyakaśipu szent fia]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.5.2| SB 7.5.2]] '''[[HU/SB 7.5.2|SB 7.5.2]] - [[HU/SB 7.5.4|SB 7.5.4]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.5.4| SB 7.5.4]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.5.2| SB 7.5.2]] '''[[HU/SB 7.5.2|SB 7.5.2]] - [[HU/SB 7.5.4|SB 7.5.4]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.5.4| SB 7.5.4]]</div> | ||
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | <!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A politikához hozzátartozik, hogy az emberek egyik csoportját az ellenségeinknek, másik csoportját pedig a barátainknak tekintjük. A politikában minden erre a filozófiára épül, és az egész világ ebben él, különösen napjainkban. Az emberek baráti országokról és baráti közösségekről vagy ellenséges országokról és ellenséges közösségekről beszélnek, de a Bhagavad-gītā elmondja, hogy egy bölcs ember nem tesz különbséget ellenség és barát között. A bhaktákra különösen jellemző, hogy nem szereznek barátokat és ellenségeket. A bhakta azt látja, hogy minden élőlény Kṛṣṇa szerves része (''mamaivāmśo jīva-bhūtaḥ''), ezért baráttal és ellenséggel ugyanúgy bánik: mindannyiukat a Kṛṣṇa-tudatra próbálja tanítani. Az ateisták természetesen nem hallgatnak a tiszta bhakták tanításaira, hanem az ellenségüknek tekintik őket. Egy bhakta azonban sohasem teremt olyan helyzetet, amelyben valaki a barátja, valaki pedig az ellensége. Noha Prahlāda Mahārājának meg kellett hallgatnia Ṣaṇḍa és Amarka tanításait, nem tetszett neki a barátok és ellenségek filozófiája, ami a politika alapját képezi. Nem érdekelte ez a fajta filozófia. | A politikához hozzátartozik, hogy az emberek egyik csoportját az ellenségeinknek, másik csoportját pedig a barátainknak tekintjük. A politikában minden erre a filozófiára épül, és az egész világ ebben él, különösen napjainkban. Az emberek baráti országokról és baráti közösségekről vagy ellenséges országokról és ellenséges közösségekről beszélnek, de a Bhagavad-gītā elmondja, hogy egy bölcs ember nem tesz különbséget ellenség és barát között. A bhaktákra különösen jellemző, hogy nem szereznek barátokat és ellenségeket. A bhakta azt látja, hogy minden élőlény Kṛṣṇa szerves része (''mamaivāmśo jīva-bhūtaḥ'' ([[HU/BG 15.7|BG 15.7]])), ezért baráttal és ellenséggel ugyanúgy bánik: mindannyiukat a Kṛṣṇa-tudatra próbálja tanítani. Az ateisták természetesen nem hallgatnak a tiszta bhakták tanításaira, hanem az ellenségüknek tekintik őket. Egy bhakta azonban sohasem teremt olyan helyzetet, amelyben valaki a barátja, valaki pedig az ellensége. Noha Prahlāda Mahārājának meg kellett hallgatnia Ṣaṇḍa és Amarka tanításait, nem tetszett neki a barátok és ellenségek filozófiája, ami a politika alapját képezi. Nem érdekelte ez a fajta filozófia. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 22:30, 6 September 2020
3. VERS
- yat tatra guruṇā proktaṁ
- śuśruve ’nupapāṭha ca
- na sādhu manasā mene
- sva-parāsad-grahāśrayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat—ami; tatra—ott (az iskolában); guruṇā—a tanítók által; proktam—tanított; śuśruve—hallott; anupapāṭha—elmondott; ca—és; na—nem; sādhu—jó; manasā—az elme által; mene—tekintett; sva—az ember sajátjáé; para—és másoké; asat-graha—a rossz filozófia által; āśrayam—amit támogattak.
FORDÍTÁS
Prahlāda ugyan meghallgatta és visszamondta a politikáról és a gazdaságtanról szóló tudnivalókat, melyekre tanítói oktatták, ám látta, hogy a politikai filozófia azt jelenti, hogy van, akit az ember a barátjának tekint, és van, akit az ellenségének, s ezért nem tetszett neki.
MAGYARÁZAT
A politikához hozzátartozik, hogy az emberek egyik csoportját az ellenségeinknek, másik csoportját pedig a barátainknak tekintjük. A politikában minden erre a filozófiára épül, és az egész világ ebben él, különösen napjainkban. Az emberek baráti országokról és baráti közösségekről vagy ellenséges országokról és ellenséges közösségekről beszélnek, de a Bhagavad-gītā elmondja, hogy egy bölcs ember nem tesz különbséget ellenség és barát között. A bhaktákra különösen jellemző, hogy nem szereznek barátokat és ellenségeket. A bhakta azt látja, hogy minden élőlény Kṛṣṇa szerves része (mamaivāmśo jīva-bhūtaḥ (BG 15.7)), ezért baráttal és ellenséggel ugyanúgy bánik: mindannyiukat a Kṛṣṇa-tudatra próbálja tanítani. Az ateisták természetesen nem hallgatnak a tiszta bhakták tanításaira, hanem az ellenségüknek tekintik őket. Egy bhakta azonban sohasem teremt olyan helyzetet, amelyben valaki a barátja, valaki pedig az ellensége. Noha Prahlāda Mahārājának meg kellett hallgatnia Ṣaṇḍa és Amarka tanításait, nem tetszett neki a barátok és ellenségek filozófiája, ami a politika alapját képezi. Nem érdekelte ez a fajta filozófia.