HU/SB 7.5.54: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 5. fejezet|H54]] | [[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 5. fejezet|H54]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.5: Prahlada Maharaja, Hiranyakasipu | <div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.5: Prahlada Maharaja, Hiranyakasipu szent fia| ÖTÖDIK FEJEZET: Prahlāda Mahārāja, Hiraṇyakaśipu szent fia]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.5.53| SB 7.5.53]] '''[[HU/SB 7.5.53|SB 7.5.53]] - [[HU/SB 7.5.55|SB 7.5.55]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.5.55| SB 7.5.55]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.5.53| SB 7.5.53]] '''[[HU/SB 7.5.53|SB 7.5.53]] - [[HU/SB 7.5.55|SB 7.5.55]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.5.55| SB 7.5.55]]</div> | ||
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | <!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | ||
Latest revision as of 22:35, 6 September 2020
54. VERS
- yadācāryaḥ parāvṛtto
- gṛhamedhīya-karmasu
- vayasyair bālakais tatra
- sopahūtaḥ kṛta-kṣaṇaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā—amikor; ācāryaḥ—a tanárok; parāvṛttaḥ—elmerültek; gṛha-medhīya—a családos életnek; karmasu—a kötelességeiben; vayasyaiḥ—vele egykorú barátai; bālakaiḥ—fiúk; tatra—ott; saḥ—ő (Prahlāda Mahārāja); apahūtaḥ—hívták; kṛta-kṣaṇaiḥ—egy kedvező pillanat elérkeztével.
FORDÍTÁS
Amikor a tanárok hazatértek, hogy eleget tegyenek családi kötelességeiknek, egykorú iskolatársai hívták Prahlāda Mahārāját, hogy használják ki a szabadidejüket, s játsszanak.
MAGYARÁZAT
Ebédszünetben, amikor a tanárok pár órára elhagyták a tantermeket, a gyerekek játszani hívták Prahlāda Mahārāját. Ám ahogy a következő versekből megtudhatjuk, Prahlāda Mahārāját nem nagyon érdekelte a játék. Ehelyett minden pillanatot arra akart használni, hogy fejlődjön a Kṛṣṇa-tudatban. Ezért aztán ahogy ebben a versben a kṛta-kṣaṇaiḥ szó utal rá, a megfelelő pillanatban, amint lehetősége kínálkozott a Kṛṣṇa-tudat prédikálására, Prahlāda Mahārāja kihasználta az időt, ahogyan a következő versből megtudhatjuk.