HU/SB 10.13.51

Śrīmad-Bhāgavatam - Tizedik Ének - TIZENHARMADIK FEJEZET: Brahmā elrabolja a fiúkat és a borjakat

SB 10.13.50 - SB 10.13.52

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

51. VERS

ātmādi-stamba-paryantair

mūrtimadbhiś carācaraiḥ

nṛtya-gītādy-anekārhaiḥ

pṛthak pṛthag upāsitāḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ātma-ādi-stamba-paryantaiḥ—az Úr Brahmātól a jelentéktelen élőlényig; mūrti-madbhiḥ—valamilyen formát öltve; cara-acaraiḥ—a mozgó és mozdulatlan egyaránt; nṛtya-gīta-ādi-aneka-arhaiḥ—az imádat sokféle módszere által, például táncolással és énekléssel; pṛthak pṛthak—másképpen; upāsitāḥ—akiket imádtak.

FORDÍTÁS

Minden lény, mozgó és mozdulatlan egyaránt, a négyfejű Úr Brahmātól egészen a legjelentéktelenebb teremtményig testet öltött, és saját képességeik szerint, az imádat különféle formáival, például tánccal és énekléssel mind más és más módon imádták ezeket a viṣṇu-mūrtikat.

MAGYARÁZAT

A számtalan élőlény mind másképp imádja a Legfelsőbbet, képességeinek és karmájának megfelelően, de mindenki csinál valamit (jīvera ’svarūpa’ haya    —    kṛṣṇera ’nitya-dāsa’); nincs senki, aki ne szolgálna. Éppen ezért a mahā-bhāgavata, az a bhakta, aki a legmagasabb szinten áll, mindenkit úgy lát, mint aki Kṛṣṇa szolgálatát végzi; egyedül magára tekint úgy, mint aki nem végez szolgálatot. Az alacsonyabb rendű helyzetből fel kell emelkednünk egy magasabb rendű helyzetbe, s ez a legmagasabb rendű helyzet a Vṛndāvanában végzett közvetlen szolgálat. De mindenki szolgál valahogyan. Az Úrnak végzett szolgálat tagadása māyā.

ekale īśvara kṛṣṇa, āra saba bhṛtya

yāre yaiche nācāya, se taiche kare nṛtya

„Kṛṣṇa az egyetlen Legfelsőbb Úr, és mindenki más az Ő szolgája. Kṛṣṇa vágya szerint mindenki az Ő dalára táncol.” (Cc. Ādi 5.142)

Kétféle élőlény van: a mozgó és a mozdulatlan. A fák például egy helyben állnak, míg a hangyák mozognak. Brahmā látta, hogy egészen a legparányibb teremtményig mindannyian különböző formákat öltöttek, és ennek megfelelően szolgálták az Úr Viṣṇut.

Az élőlény aszerint kap testet, ahogyan az Urat imádja. Az anyagi világban a félistenek irányítják, hogy ki milyen testre tesz szert. Néha azt is mondják, hogy ez a csillagok befolyása. Ahogy a Bhagavad-gītā (BG 3.27) a prakṛteḥ kriyamāṇāni szavakkal utal rá, az embert a természet törvényei alapján a félistenek irányítják.

Minden élőlény máshogy szolgálja Kṛṣṇát, de ha Kṛṣṇa-tudatúak, szolgálatuk teljes mértékben megnyilvánul. Ahogy a virág bimbója lassanként kinyílik, és árasztani kezdi a kívánt illatot és szépséget, az élőlény valódi formájának szépsége is teljességében pompázni kezd, amint valaki eléri a Kṛṣṇa-tudat szintjét. Ez a végső szépség, és ez a vágy végső beteljesülése.

SB 10.13.50 - SB 10.13.52