HU/Prabhupada 0510 - A modern civilizáció nem ismeri a lelket: Difference between revisions

Latest revision as of 11:32, 1 October 2018

Előző oldal - videó 0509

Következő oldal - videó 0511

Lecture on BG 2.25 -- London, August 28, 1973

Pradyumna: „Azt mondják, hogy a lélek láthatatlan, felfoghatatlan, állandó és megváltoztathatatlan. Ha ezt tudod, nem kell bánkódnod a testért.”

Prabhupāda:

avyakto 'yam acintyo 'yam

avikāryo 'yam ucyate

tasmād evaṁ viditvainaṁ

nānuśocitum arhasi

(BG 2.25)

Kṛṣṇa mindenek előtt ezzel kezdte Arjuna tanítását, aśocyān anvaśocas tvaṁ prajñā-vādāṁś ca bhāṣase (BG 2.11). „Úgy beszélsz, mint egy tanult tudós, de bánkódsz a test miatt, ami egyáltalán nem fontos.” Nānuśocanti. Itt ugyanaz a dolog van. Tasmād evaṁ viditvainam, ez a test, na anuśocitum arhasi. Ne vedd nagyon komolyan ezt a testet. A lélek a lényeges kérdés, amit figyelembe kell venni. De a modern civilizációt a test foglalkoztatja. Éppen ellenkezőleg. Kṛṣṇa azt mondja: Mivel a lélek halhatatlan, ezért tasmād evaṁ viditvā, ha megértjük az elvet, enam, ez a test, na anuśocitum arhasi. A valódi lényeg a lélek. A lélekkel kell törődnünk, nem a testtel. Ami a testet illeti, a fájdalmak és az örömök úgy váltják egymást, mint az időjárás változása. Āgamāpāyinaḥ anityāḥ, ezek a testi fájdalmak és örömök jönnek és mennek, nem állandóak. Tāṁs titikṣasva bhārata. Szóval meg kell tanulnod, hogyan tűrd ezeket a testi fájdalmakat és örömöket, de a lélekkel kell törődnöd. A modern civilizáció azonban nem ismeri a lelket, nem hogy törődne vele, és ahogy az állatok az élet testi felfogásában vannak, gondosan törődve a testtel, de nincsenek ismereteik a lélekről, nem is törődnek vele.

Ez a modern civilizáció szánalmas helyzete. Állati civilizáció. Az állatok egyszerűen csak a testükkel törődnek, nem tudnak a lélekről. Szóval ez a civilizáció állati civilizáció, mūḍha. Mūḍha jelentése állat, szamarak. Ha most ezt így általában megmondjuk az embereknek, mérgesek lesznek ránk, de valójában ez a helyzet. Yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke (SB 10.84.13). Számos alkalommal elmagyaráztam ezt a verset. Yasya ātma-buddhiḥ. Ātmā jelentése önvaló, buddhi a testét önvalóként értelmezi. Yasyātma-buddhiḥ. De mi ez a test? A test semmi más, mint egy zsák tri-dhātu, kapha, pitta, vāyu és ezek melléktermékei. Amik a nyálka, epe és levegő által jöttek létre, e három dolog interakciójaként. Ahogy ez az anyagi világ, ez a ház. Mi ez a ház? Tejo-vāri-mṛdāṁ vinimayaḥ. Bármi ebben az anyagi világban, mi az? Tejo-vāri-mṛdāṁ vinimayaḥ. A tűz, víz és levegő kölcsönhatása. Tejo-vāri-mṛdāṁ vinimayaḥ. Kölcsönhatás. Veszel egy kis földet, egy kis vizet, összekevered, és beleteszed a tűzbe, tégla lesz belőle, aztán porrá zúzod, és cement lesz, aztán megint összerakod, és egy nagy felhőkarcoló épület lesz belőle. Szóval mint ez az anyagi világ, bármit veszel, egyszerűen ennek a három dolognak a kombinációja, plusz levegő és éter szükséges a szárításhoz. A levegő a szárításhoz kell. Szóval az öt elem kombinációja. Hasonlóképpen ez a test is az öt elem kombinációja. Nincs különbség. De mivel a nagy felhőkarcoló épületnek nincs lelke, egy helyben áll, de a testnek van lelke, ezért mozog. Ez a különbség. A lélek a fontos dolog. De nem tudják. Mint ahogy gyártottunk egy repülőgépet, és nincs lelke, de a lelket a pilóta képviseli, Ő visel gondot rá. Vezeti. Ezért mozog. Szóval lélek nélkül nincs mozgás. Vagy lelke van egy dolognak, vagy egy másik lélek gondoskodik róla. Ettől mozog. Ezért a lélek a lényeges, nem ez az anyagi test.

@@ Line 5: / Line 5: @@
 [[Category:HU-Quotes - Lectures, Bhagavad-gita As It Is]]
 [[Category:HU-Quotes - in United Kingdom]]
+[[Category:Félrevezetett civilizáció - videók]]
+[[Category:Tanulságos történetek - videók]]
+[[Category:Világi ügyek - videók]]
+[[Category:A teremtés jellemzői - videók]]
+[[Category:Cselekedj megfelelő tudatban! - videók]]
 <!-- END CATEGORY LIST -->
+<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
+{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0509 - Ezek az emberek azt mondják, az állatoknak nincs lelke|0509|HU/Prabhupada 0511 - Az igazi éhezés a léleké. A lélek nem kap lelki táplálékot|0511}}
+<!-- END NAVIGATION BAR -->
 <!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
 <div class="center">
@@ Line 14: / Line 22: @@
 <!-- BEGIN VIDEO LINK -->
-{{youtube_right|Wy5XYTdlvZ8|A modern civilizáció nem ismeri a lelket<br />- Prabhupāda 0510}}
+{{youtube_right|ONACXsj0FkA|A modern civilizáció nem ismeri a lelket<br />- Prabhupāda 0510}}
 <!-- END VIDEO LINK -->
 <!-- BEGIN AUDIO LINK -->
-<mp3player>http://vaniquotes.org/w/images/730828BG.LON_clip1.mp3</mp3player>
+<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/730828BG.LON_clip1.mp3</mp3player>
 <!-- END AUDIO LINK -->
@@ Line 34: / Line 42: @@
 :tasmād evaṁ viditvainaṁ
 :nānuśocitum arhasi
-:([[Vanisource:BG 2.25|BG 2.25]])
+:([[HU/BG 2.25|BG 2.25]])
-Kṛṣṇa mindenek előtt ezzel kezdte Arjuna tanítását, aśocyān anvaśocas tvaṁ prajñā-vādāṁś ca bhāṣase ([[Vanisource:BG 2.11|BG 2.11]]). „Úgy beszélsz, mint egy tanult tudós, de bánkódsz a test miatt, ami egyáltalán nem fontos.” Nānuśocanti. Itt ugyanaz a dolog van. Tasmād evaṁ viditvainam, ez a test, na anuśocitum arhasi. Ne vedd nagyon komolyan ezt a testet. A lélek a lényeges kérdés, amit figyelembe kell venni. De a modern civilizációt a test foglalkoztatja. Éppen ellenkezőleg. Kṛṣṇa azt mondja: Mivel a lélek halhatatlan, ezért tasmād evaṁ viditvā, ha megértjük az elvet, enam, ez a test, na anuśocitum arhasi. A valódi lényeg a lélek. A lélekkel kell törődnünk, nem a testtel. Ami a testet illeti, a fájdalmak és az örömök úgy váltják egymást, mint az időjárás változása. Āgamāpāyinaḥ anityāḥ, ezek a testi fájdalmak és örömök jönnek és mennek, nem állandóak. Tāṁs titikṣasva bhārata. Szóval meg kell tanulnod, hogyan tűrd ezeket a testi fájdalmakat és örömöket, de a lélekkel kell törődnöd. A modern civilizáció azonban nem ismeri a lelket, nem hogy törődne vele, és ahogy az állatok az élet testi felfogásában vannak, gondosan törődve a testtel, de nincsenek ismereteik a lélekről, nem is törődnek vele.
+Kṛṣṇa mindenek előtt ezzel kezdte Arjuna tanítását, aśocyān anvaśocas tvaṁ prajñā-vādāṁś ca bhāṣase ([[HU/BG 2.11|BG 2.11]]). „Úgy beszélsz, mint egy tanult tudós, de bánkódsz a test miatt, ami egyáltalán nem fontos.” Nānuśocanti. Itt ugyanaz a dolog van. Tasmād evaṁ viditvainam, ez a test, na anuśocitum arhasi. Ne vedd nagyon komolyan ezt a testet. A lélek a lényeges kérdés, amit figyelembe kell venni. De a modern civilizációt a test foglalkoztatja. Éppen ellenkezőleg. Kṛṣṇa azt mondja: Mivel a lélek halhatatlan, ezért tasmād evaṁ viditvā, ha megértjük az elvet, enam, ez a test, na anuśocitum arhasi. A valódi lényeg a lélek. A lélekkel kell törődnünk, nem a testtel. Ami a testet illeti, a fájdalmak és az örömök úgy váltják egymást, mint az időjárás változása. Āgamāpāyinaḥ anityāḥ, ezek a testi fájdalmak és örömök jönnek és mennek, nem állandóak. Tāṁs titikṣasva bhārata. Szóval meg kell tanulnod, hogyan tűrd ezeket a testi fájdalmakat és örömöket, de a lélekkel kell törődnöd. A modern civilizáció azonban nem ismeri a lelket, nem hogy törődne vele, és ahogy az állatok az élet testi felfogásában vannak, gondosan törődve a testtel, de nincsenek ismereteik a lélekről, nem is törődnek vele.
 Ez a modern civilizáció szánalmas helyzete. Állati civilizáció. Az állatok egyszerűen csak a testükkel törődnek, nem tudnak a lélekről. Szóval ez a civilizáció állati civilizáció, mūḍha. Mūḍha jelentése állat, szamarak. Ha most ezt így általában megmondjuk az embereknek, mérgesek lesznek ránk, de valójában ez a helyzet. Yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke ([[Vanisource:SB 10.84.13|SB 10.84.13]]). Számos alkalommal elmagyaráztam ezt a verset. Yasya ātma-buddhiḥ. Ātmā jelentése önvaló, buddhi a testét önvalóként értelmezi. Yasyātma-buddhiḥ. De mi ez a test? A test semmi más, mint egy zsák tri-dhātu, kapha, pitta, vāyu és ezek melléktermékei. Amik a nyálka, epe és levegő által jöttek létre, e három dolog interakciójaként. Ahogy ez az anyagi világ, ez a ház. Mi ez a ház? Tejo-vāri-mṛdāṁ vinimayaḥ. Bármi ebben az anyagi világban, mi az? Tejo-vāri-mṛdāṁ vinimayaḥ. A tűz, víz és levegő kölcsönhatása. Tejo-vāri-mṛdāṁ vinimayaḥ. Kölcsönhatás. Veszel egy kis földet, egy kis vizet, összekevered, és beleteszed a tűzbe, tégla lesz belőle, aztán porrá zúzod, és cement lesz, aztán megint összerakod, és egy nagy felhőkarcoló épület lesz belőle. Szóval mint ez az anyagi világ, bármit veszel, egyszerűen ennek a három dolognak a kombinációja, plusz levegő és éter szükséges a szárításhoz. A levegő a szárításhoz kell. Szóval az öt elem kombinációja. Hasonlóképpen ez a test is az öt elem kombinációja. Nincs különbség. De mivel a nagy felhőkarcoló épületnek nincs lelke, egy helyben áll, de a testnek van lelke, ezért mozog. Ez a különbség. A lélek a fontos dolog. De nem tudják. Mint ahogy gyártottunk egy repülőgépet, és nincs lelke, de a lelket a pilóta képviseli, Ő visel gondot rá. Vezeti. Ezért mozog. Szóval lélek nélkül nincs mozgás. Vagy lelke van egy dolognak, vagy egy másik lélek gondoskodik róla. Ettől mozog. Ezért a lélek a lényeges, nem ez az anyagi test.
 <!-- END TRANSLATED TEXT -->