HU/Prabhupada 0509 - Ezek az emberek azt mondják, az állatoknak nincs lelke: Difference between revisions
(Created page with "<!-- BEGIN CATEGORY LIST --> Category:1080 Hungarian Pages with Videos Category:Prabhupada 0509 - in all Languages Category:HU-Quotes - 1973 Category:HU-Quotes -...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address) |
||
| Line 5: | Line 5: | ||
[[Category:HU-Quotes - Lectures, Bhagavad-gita As It Is]] | [[Category:HU-Quotes - Lectures, Bhagavad-gita As It Is]] | ||
[[Category:HU-Quotes - in United Kingdom]] | [[Category:HU-Quotes - in United Kingdom]] | ||
[[Category:Tanulságos történetek - videók]] | |||
[[Category:Állatölés - videók]] | |||
[[Category:Isten eljövetelének célja - videók]] | |||
[[Category:Cselekedj megfelelő tudatban! - videók]] | |||
[[Category:Tudásszerzés - videók]] | |||
<!-- END CATEGORY LIST --> | <!-- END CATEGORY LIST --> | ||
<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE --> | |||
{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0508 - Akik állatokat ölnek, olyan ostobák, mint a kő|0508|HU/Prabhupada 0510 - A modern civilizáció nem ismeri a lelket|0510}} | |||
<!-- END NAVIGATION BAR --> | |||
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK--> | <!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK--> | ||
<div class="center"> | <div class="center"> | ||
| Line 14: | Line 22: | ||
<!-- BEGIN VIDEO LINK --> | <!-- BEGIN VIDEO LINK --> | ||
{{youtube_right| | {{youtube_right|Rbu2EHrNlrQ|Ezek az emberek azt mondják, az állatoknak nincs lelke<br />- Prabhupāda 0509}} | ||
<!-- END VIDEO LINK --> | <!-- END VIDEO LINK --> | ||
<!-- BEGIN AUDIO LINK --> | <!-- BEGIN AUDIO LINK --> | ||
<mp3player> | <mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/730824BG.LON_clip5.mp3</mp3player> | ||
<!-- END AUDIO LINK --> | <!-- END AUDIO LINK --> | ||
| Line 26: | Line 34: | ||
<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT --> | <!-- BEGIN TRANSLATED TEXT --> | ||
Prabhupāda: Vinā paśughnāt ([[ | Prabhupāda: Vinā paśughnāt ([[HU/SB 10.1.4|SB 10.1.4]]). A király ezt állítja... Mit mond? | ||
Tanítvány: Yudhiṣṭhira. | Tanítvány: Yudhiṣṭhira. | ||
| Line 34: | Line 42: | ||
Tanítvány: Parīkṣit, Parīkṣit Mahārāja. | Tanítvány: Parīkṣit, Parīkṣit Mahārāja. | ||
Prabhupāda: Parīkṣit Mahārāja. Azt mondta, hogy isten tudatot, Kṛṣṇa-tudatot nem érthetik meg azok, akik állatokat ölnek. Vinā paśughnāt ([[ | Prabhupāda: Parīkṣit Mahārāja. Azt mondta, hogy isten tudatot, Kṛṣṇa-tudatot nem érthetik meg azok, akik állatokat ölnek. Vinā paśughnāt ([[HU/SB 10.1.4|SB 10.1.4]]). Nivṛtta-tarṣair upagīyamānāt. Meglátjátok, hogy akik állatokat ölnek, az úgynevezett keresztények és muszlimok, nem érthetik meg. Csupán csak fanatikusak. Nem érthetik meg, hogy mi a lélek, hogy milyen Isten. Van néhány elméletük, és rólunk azt gondolják, hogy bigottan vallásosak vagyunk. Hogy mi a bűn, hogy mik a jámbor cselekedetek, ezeket a dolgokat nem értik meg, mert állatokat ölnek. Nem lehetséges. Ezért az Úr Buddha tanította az ahiṁsāt. Ahiṁsā. Mert látta, hogy az egész emberi faj a pokolba jut az állatok legyilkolása miatt. „Hadd állítsam meg őket, hogy esetleg később majd józanná váljanak.” Sadaya-hṛdaya darśita: Két irányból.. Először is nagyon együttérző volt az állatokkal, mert megölték őket. Másrészt látta, hogy „Az egész emberi faj a pokolba jut. Hadd tegyek valamit.” Ezért meg kellett tagadnia a lélek létezését, mert az ilyen emberek nem fogadtak volna el ilyen dolgokat. Ezért nem mondott semmit a lélekről vagy Istenről. Azt mondta: „Hagyjátok abba az állatok leölését.” Ha megütlek, fájdalmat érzel. Akkor hát miért kellene fájdalmat okozni másoknak? Ne bánkódj, nincs lelke; minden rendben van. Nem mondott semmit a lélekről. Szóval ezek az emberek azt mondják, hogy az állatoknak nincs lelkük. Rendben van, viszont fájdalmat érez, amikor megölsz egy állatot. Te is érzel fájdalmat. Miért okoznál fájdalmat másoknak? Ez az Úr Buddha elmélete. Sadaya-hṛdaya darśita-paśu-ghātam. Nindasi yajña-vidher ahaha śruti-jātam. Tagadta: „Nem fogadom el a Védákat.” Mert a Védákban néha előírják nem azért, hogy megöljék, hanem hogy megfiatalítsanak egy állatot. De ebben az értelemben az áldozat kedvéért ott az ölés. De az Úr Buddha még áldozat keretén belül sem fogadta el az állatok leölését. Ezért nindasi. Nindasi azt jelenti, hogy megkritizálta. Nindasi yajña-vidher ahaha śruti-jātaṁ sadaya-hṛdaya darśita. Miért? Mert annyira kedves és együttérző volt. Ez a Kṛṣṇa-tudat. Isten nagyon kedves, nagyon együttérző. Nem szeret ölni, de ha szükséges, megteheti De más az, ha Ő öl és más, ha mi ölünk. Ő minden jó forrása. Akit Kṛṣṇa öl meg, azonnal felszabadul. | ||
Szóval itt vannak ezek a dolgok. Mérhetetlenek. Nem tudod megmérni, hogy mi a lélek, pedig ott van a lélek, és a test múlandó. „Ha te, még ha nem is harcolsz, megmented a nagyapád, a tanárod és mások testét, mivel mélységesen együttérző vagy, de ezek múlandóak. Antavanta azt jelenti, ma vagy holnap. Tegyük fel, hogy a nagyapád már öreg. Szóval nem ölöd meg most, vagy mondjuk egy év vagy hat hónap múlva, talán azért hal meg, mert már öreg. Ezeket az érveket hozhatod fel. A lényeg, hogy Kṛṣṇa azt akarja, hogy Arjuna feltétlenül harcoljon. Muszáj, kṣatriyaként nem térhet el kötelességétől. A test elpusztítása nem rettentheti el. Ezért Kṛṣṇa azt az utasítást adja: „A test különbözik a lélektől. Szóval ne gondold, hogy a lelket meg lehet ölni. Állj fel és harcolj.” Ez az utasítás. | Szóval itt vannak ezek a dolgok. Mérhetetlenek. Nem tudod megmérni, hogy mi a lélek, pedig ott van a lélek, és a test múlandó. „Ha te, még ha nem is harcolsz, megmented a nagyapád, a tanárod és mások testét, mivel mélységesen együttérző vagy, de ezek múlandóak. Antavanta azt jelenti, ma vagy holnap. Tegyük fel, hogy a nagyapád már öreg. Szóval nem ölöd meg most, vagy mondjuk egy év vagy hat hónap múlva, talán azért hal meg, mert már öreg. Ezeket az érveket hozhatod fel. A lényeg, hogy Kṛṣṇa azt akarja, hogy Arjuna feltétlenül harcoljon. Muszáj, kṣatriyaként nem térhet el kötelességétől. A test elpusztítása nem rettentheti el. Ezért Kṛṣṇa azt az utasítást adja: „A test különbözik a lélektől. Szóval ne gondold, hogy a lelket meg lehet ölni. Állj fel és harcolj.” Ez az utasítás. | ||
Latest revision as of 20:21, 17 September 2020
Lecture on BG 2.18 -- London, August 24, 1973
Prabhupāda: Vinā paśughnāt (SB 10.1.4). A király ezt állítja... Mit mond?
Tanítvány: Yudhiṣṭhira.
Prabhupāda: Nem Yudhiṣṭhira.
Tanítvány: Parīkṣit, Parīkṣit Mahārāja.
Prabhupāda: Parīkṣit Mahārāja. Azt mondta, hogy isten tudatot, Kṛṣṇa-tudatot nem érthetik meg azok, akik állatokat ölnek. Vinā paśughnāt (SB 10.1.4). Nivṛtta-tarṣair upagīyamānāt. Meglátjátok, hogy akik állatokat ölnek, az úgynevezett keresztények és muszlimok, nem érthetik meg. Csupán csak fanatikusak. Nem érthetik meg, hogy mi a lélek, hogy milyen Isten. Van néhány elméletük, és rólunk azt gondolják, hogy bigottan vallásosak vagyunk. Hogy mi a bűn, hogy mik a jámbor cselekedetek, ezeket a dolgokat nem értik meg, mert állatokat ölnek. Nem lehetséges. Ezért az Úr Buddha tanította az ahiṁsāt. Ahiṁsā. Mert látta, hogy az egész emberi faj a pokolba jut az állatok legyilkolása miatt. „Hadd állítsam meg őket, hogy esetleg később majd józanná váljanak.” Sadaya-hṛdaya darśita: Két irányból.. Először is nagyon együttérző volt az állatokkal, mert megölték őket. Másrészt látta, hogy „Az egész emberi faj a pokolba jut. Hadd tegyek valamit.” Ezért meg kellett tagadnia a lélek létezését, mert az ilyen emberek nem fogadtak volna el ilyen dolgokat. Ezért nem mondott semmit a lélekről vagy Istenről. Azt mondta: „Hagyjátok abba az állatok leölését.” Ha megütlek, fájdalmat érzel. Akkor hát miért kellene fájdalmat okozni másoknak? Ne bánkódj, nincs lelke; minden rendben van. Nem mondott semmit a lélekről. Szóval ezek az emberek azt mondják, hogy az állatoknak nincs lelkük. Rendben van, viszont fájdalmat érez, amikor megölsz egy állatot. Te is érzel fájdalmat. Miért okoznál fájdalmat másoknak? Ez az Úr Buddha elmélete. Sadaya-hṛdaya darśita-paśu-ghātam. Nindasi yajña-vidher ahaha śruti-jātam. Tagadta: „Nem fogadom el a Védákat.” Mert a Védákban néha előírják nem azért, hogy megöljék, hanem hogy megfiatalítsanak egy állatot. De ebben az értelemben az áldozat kedvéért ott az ölés. De az Úr Buddha még áldozat keretén belül sem fogadta el az állatok leölését. Ezért nindasi. Nindasi azt jelenti, hogy megkritizálta. Nindasi yajña-vidher ahaha śruti-jātaṁ sadaya-hṛdaya darśita. Miért? Mert annyira kedves és együttérző volt. Ez a Kṛṣṇa-tudat. Isten nagyon kedves, nagyon együttérző. Nem szeret ölni, de ha szükséges, megteheti De más az, ha Ő öl és más, ha mi ölünk. Ő minden jó forrása. Akit Kṛṣṇa öl meg, azonnal felszabadul.
Szóval itt vannak ezek a dolgok. Mérhetetlenek. Nem tudod megmérni, hogy mi a lélek, pedig ott van a lélek, és a test múlandó. „Ha te, még ha nem is harcolsz, megmented a nagyapád, a tanárod és mások testét, mivel mélységesen együttérző vagy, de ezek múlandóak. Antavanta azt jelenti, ma vagy holnap. Tegyük fel, hogy a nagyapád már öreg. Szóval nem ölöd meg most, vagy mondjuk egy év vagy hat hónap múlva, talán azért hal meg, mert már öreg. Ezeket az érveket hozhatod fel. A lényeg, hogy Kṛṣṇa azt akarja, hogy Arjuna feltétlenül harcoljon. Muszáj, kṣatriyaként nem térhet el kötelességétől. A test elpusztítása nem rettentheti el. Ezért Kṛṣṇa azt az utasítást adja: „A test különbözik a lélektől. Szóval ne gondold, hogy a lelket meg lehet ölni. Állj fel és harcolj.” Ez az utasítás.
Nagyon köszönöm.