HU/SB 8.24.49: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
''Kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ prapadyante ’nya-devatāḥ'', mondják az írások: az anyagi vágyak ösztönözte emberek a félisteneket imádják, hogy nagyon gyorsan elnyerjék gyümölcsöző tetteik eredményeit. Az emberek általában nem lesznek az Úr Viṣṇu bhaktái, mert az Úr Viṣṇu sohasem válik a bhakta utasításainak végrehajtójává. Ő nem ad a bhaktának olyan áldásokat, amelyek arra fogják késztetni, hogy további áldásokat követeljen. Lehet, hogy az ember eredményesen imádja a félisteneket, ám ahogy a Bhagavad-gītā leírja, ''antavat tu phalaṁ teṣāṁ tad bhavaty alpa-medhasām'': bármilyen nagy áldást kap az ember a félistenektől, az az áldás ideiglenes. Mivel maguk a félistenek ideiglenesek, áldásaik szintén átmenetiek, s nincs örök értékük. Akik ilyen áldásokra vágynak, azok ostobák (''tad bhavaty alpa-medhasām''). Az Úr Viṣṇu áldásai nem ilyenek. Az Úr Viṣṇu kegyéből az ember teljesen megszabadulhat az anyagi szennyeződéstől, és hazatérhet, vissza Istenhez. A félistenek által felkínált áldásokat tehát nem lehet az Úr áldásainak még a tízezred részéhez sem hasonlítani. Ne törekedjünk ezért elnyerni a félistenek vagy csaló guruk áldásait. Egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyisége nyújtotta áldásokra kell vágyakoznunk. Az Úr a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 18.66|BG 18.66]]) így szól: | ''Kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ prapadyante ’nya-devatāḥ'' ([[HU/BG 7.20|BG 7.20]]), mondják az írások: az anyagi vágyak ösztönözte emberek a félisteneket imádják, hogy nagyon gyorsan elnyerjék gyümölcsöző tetteik eredményeit. Az emberek általában nem lesznek az Úr Viṣṇu bhaktái, mert az Úr Viṣṇu sohasem válik a bhakta utasításainak végrehajtójává. Ő nem ad a bhaktának olyan áldásokat, amelyek arra fogják késztetni, hogy további áldásokat követeljen. Lehet, hogy az ember eredményesen imádja a félisteneket, ám ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 7.23|BG 7.23]]) leírja, ''antavat tu phalaṁ teṣāṁ tad bhavaty alpa-medhasām'': bármilyen nagy áldást kap az ember a félistenektől, az az áldás ideiglenes. Mivel maguk a félistenek ideiglenesek, áldásaik szintén átmenetiek, s nincs örök értékük. Akik ilyen áldásokra vágynak, azok ostobák (''tad bhavaty alpa-medhasām''). Az Úr Viṣṇu áldásai nem ilyenek. Az Úr Viṣṇu kegyéből az ember teljesen megszabadulhat az anyagi szennyeződéstől, és hazatérhet, vissza Istenhez. A félistenek által felkínált áldásokat tehát nem lehet az Úr áldásainak még a tízezred részéhez sem hasonlítani. Ne törekedjünk ezért elnyerni a félistenek vagy csaló guruk áldásait. Egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyisége nyújtotta áldásokra kell vágyakoznunk. Az Úr a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 18.66|BG 18.66]]) így szól: | ||
:''sarva-dharmān parityajya'' | :''sarva-dharmān parityajya'' | ||
Latest revision as of 07:40, 17 October 2019
49. VERS
- na yat-prasādāyuta-bhāga-leśam
- anye ca devā guravo janāḥ svayam
- kartuṁ sametāḥ prabhavanti puṁsas
- tam īśvaraṁ tvāṁ śaraṇaṁ prapadye
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; yat-prasāda—az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyének; ayuta-bhāga-leśam—csak egy tízezrede; anye—mások; ca—szintén; devāḥ—még a félistenek is; guravaḥ—az állítólagos guru; janāḥ—a teljes népesség; svayam—személyesen; kartum—végrehajtani; sametāḥ—együtt; prabhavanti—egyformán képessé válhatnak; puṁsaḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége által; tam—Neki; īśvaram—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; tvām—Neked; śaraṇam—menedék; prapadye—hadd hódoljak meg.
FORDÍTÁS
Sem a félistenek, sem az úgynevezett guruk, sem a többi ember nem képesek olyan kegyet felkínálni sem egymástól függetlenül, sem közösen, amely akár csak egy tízezredével is felérne a Te kegyednek. Arra vágyom hát, hogy a Te lótuszlábadnál találjak oltalomra.
MAGYARÁZAT
Kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ prapadyante ’nya-devatāḥ (BG 7.20), mondják az írások: az anyagi vágyak ösztönözte emberek a félisteneket imádják, hogy nagyon gyorsan elnyerjék gyümölcsöző tetteik eredményeit. Az emberek általában nem lesznek az Úr Viṣṇu bhaktái, mert az Úr Viṣṇu sohasem válik a bhakta utasításainak végrehajtójává. Ő nem ad a bhaktának olyan áldásokat, amelyek arra fogják késztetni, hogy további áldásokat követeljen. Lehet, hogy az ember eredményesen imádja a félisteneket, ám ahogy a Bhagavad-gītā (BG 7.23) leírja, antavat tu phalaṁ teṣāṁ tad bhavaty alpa-medhasām: bármilyen nagy áldást kap az ember a félistenektől, az az áldás ideiglenes. Mivel maguk a félistenek ideiglenesek, áldásaik szintén átmenetiek, s nincs örök értékük. Akik ilyen áldásokra vágynak, azok ostobák (tad bhavaty alpa-medhasām). Az Úr Viṣṇu áldásai nem ilyenek. Az Úr Viṣṇu kegyéből az ember teljesen megszabadulhat az anyagi szennyeződéstől, és hazatérhet, vissza Istenhez. A félistenek által felkínált áldásokat tehát nem lehet az Úr áldásainak még a tízezred részéhez sem hasonlítani. Ne törekedjünk ezért elnyerni a félistenek vagy csaló guruk áldásait. Egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyisége nyújtotta áldásokra kell vágyakoznunk. Az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 18.66) így szól:
- sarva-dharmān parityajya
- mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja
- ahaṁ tvāṁ sarva-pāpebhyo
- mokṣayiṣyāmi mā śucaḥ
„Add fel a vallás minden változatát, és hódolj meg egyedül Énelőttem! Én megszabadítalak minden bűnös visszahatástól, ne félj!” Ez a legnagyobb áldás.