HU/SB 10.6.19: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
 
Line 38: Line 38:


<div class="purport">
<div class="purport">
Amikor Kṛṣṇa megmenekült a nagy veszedelemtől, Yaśodā anya és Rohiṇī gondoskodtak Róla leginkább, s a többi idősebb gopī    —    akik majdnem ugyanannyira törődtek Kṛṣṇával    —    mind követték példájukat. Láthatjuk, hogy a ház mindennapos élete során az asszonyok pusztán a tehéntől segítséget kérve meg tudták védelmezni a gyermekeket. Ahogyan ez a vers leírja, tudták, hogyan kell úgy lengetni a tehén farkát, hogy megoltalmazzák gyermekeiket minden veszélytől. A tehénvédelem számtalan lehetőséget nyújt az embernek, az emberek azonban megfeledkeztek ezekről a művészetekről. Ezért hangsúlyozza Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban a tehénvédelem fontosságát (''kṛṣi-go-rakṣya-vāṇijyaṁ vaiśya-karma svabhāva-jam''). Vṛndāvana környékén az indiai falvakban a falubeliek még ma is boldogan élnek pusztán a teheneket védelmezve. Nagyon gondosan elrakják a tehéntrágyát, és megszárítják, hogy aztán tüzelőként felhasználják. Mindig van elegendő gabona a raktáraikban, s mivel oltalmazzák a teheneket, van elég tejük és tejtermékük, hogy megoldjanak minden gazdasági problémát. A falubeliek csupán a tehenek védelmezésével nagyon békésen élnek. A tehénnek még a vizelete és a trágyája is gyógyító hatású.
Amikor Kṛṣṇa megmenekült a nagy veszedelemtől, Yaśodā anya és Rohiṇī gondoskodtak Róla leginkább, s a többi idősebb gopī    —    akik majdnem ugyanannyira törődtek Kṛṣṇával    —    mind követték példájukat. Láthatjuk, hogy a ház mindennapos élete során az asszonyok pusztán a tehéntől segítséget kérve meg tudták védelmezni a gyermekeket. Ahogyan ez a vers leírja, tudták, hogyan kell úgy lengetni a tehén farkát, hogy megoltalmazzák gyermekeiket minden veszélytől. A tehénvédelem számtalan lehetőséget nyújt az embernek, az emberek azonban megfeledkeztek ezekről a művészetekről. Ezért hangsúlyozza Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban a tehénvédelem fontosságát (''kṛṣi-go-rakṣya-vāṇijyaṁ vaiśya-karma svabhāva-jam'' ([[HU/BG 18.44|BG 18.44]])). Vṛndāvana környékén az indiai falvakban a falubeliek még ma is boldogan élnek pusztán a teheneket védelmezve. Nagyon gondosan elrakják a tehéntrágyát, és megszárítják, hogy aztán tüzelőként felhasználják. Mindig van elegendő gabona a raktáraikban, s mivel oltalmazzák a teheneket, van elég tejük és tejtermékük, hogy megoldjanak minden gazdasági problémát. A falubeliek csupán a tehenek védelmezésével nagyon békésen élnek. A tehénnek még a vizelete és a trágyája is gyógyító hatású.
</div>
</div>



Latest revision as of 01:05, 7 September 2020


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


19. VERS

yaśodā-rohiṇībhyāṁ tāḥ
samaṁ bālasya sarvataḥ
rakṣāṁ vidadhire samyag
go-puccha-bhramaṇādibhiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yaśodā-rohiṇībhyām—Yaśodā anyával és Rohiṇī anyával, akik leginkább gondoskodtak a gyermekről; tāḥ—a többi gopī; samam—ugyanolyan fontosak, mint Yaśodā és Rohiṇī; bālasya—a gyermeké; sarvataḥ—minden veszélytől; rakṣām—védelmet; vidadhire—elvégezték; samyak—teljesen; go-puccha-bhramaṇa-ādibhiḥ—azzal, hogy lengetni kezdték egy tehén farkának a végét.


FORDÍTÁS

Ezután Yaśodā anya és Rohiṇī a többi idősebb gopīval együtt lengetni kezdték egy tehén farkának a bojtját, hogy teljes oltalmat nyújtsanak a gyermeknek, Śrī Kṛṣṇának.


MAGYARÁZAT

Amikor Kṛṣṇa megmenekült a nagy veszedelemtől, Yaśodā anya és Rohiṇī gondoskodtak Róla leginkább, s a többi idősebb gopī    —    akik majdnem ugyanannyira törődtek Kṛṣṇával    —    mind követték példájukat. Láthatjuk, hogy a ház mindennapos élete során az asszonyok pusztán a tehéntől segítséget kérve meg tudták védelmezni a gyermekeket. Ahogyan ez a vers leírja, tudták, hogyan kell úgy lengetni a tehén farkát, hogy megoltalmazzák gyermekeiket minden veszélytől. A tehénvédelem számtalan lehetőséget nyújt az embernek, az emberek azonban megfeledkeztek ezekről a művészetekről. Ezért hangsúlyozza Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban a tehénvédelem fontosságát (kṛṣi-go-rakṣya-vāṇijyaṁ vaiśya-karma svabhāva-jam (BG 18.44)). Vṛndāvana környékén az indiai falvakban a falubeliek még ma is boldogan élnek pusztán a teheneket védelmezve. Nagyon gondosan elrakják a tehéntrágyát, és megszárítják, hogy aztán tüzelőként felhasználják. Mindig van elegendő gabona a raktáraikban, s mivel oltalmazzák a teheneket, van elég tejük és tejtermékük, hogy megoldjanak minden gazdasági problémát. A falubeliek csupán a tehenek védelmezésével nagyon békésen élnek. A tehénnek még a vizelete és a trágyája is gyógyító hatású.