HU/Prabhupada 0900 - Tehát amikor az érzékeket a érzékkielégítésre használjuk, az māyā: Difference between revisions

Latest revision as of 13:05, 1 October 2018

Előző oldal - videó 0899

Következő oldal - videó 0901

730415 - Lecture SB 01.08.23 - Los Angeles

Azt állítom, hogy „Ez az én kezem, az én lábam, az én fülem.” Még a gyerekek is ezt mondják. Kérdezd meg őket, hogy „Mi ez?”„Ez az én kezem.” - fogják válaszolni. Lehet, hogy ezt mondjuk, de valójában nem a mi kezünk. Csak adták nekünk. Azért... Mivel oly sokféleképp akartam használni a kezem, Kṛṣṇa adta, „Rendben, fogadd el ezt a kezet!” Ez tehát Kṛṣṇa ajándéka.

Ezért egy józan ember mindig tudatos arról, hogy „Bármi is legyen a tulajdonomban, először is ez a test, az érzékek, azok valójában nem az enyémek. Azért kaptam ezeket, hogy használjam. Ha tehát végső soron minden Kṛṣṇához tartozik, akkor miért nem Őérte használom?” Ez a Kṛṣṇa-tudat. Ez a Kṛṣṇa-tudat. Ez az intelligencia. Ha ezeket a dolgokat a saját használatomra, a saját érzékkielégítésemre kaptam, de végső soron Kṛṣṇához tartoznak... Mamaivāṁśo jīva-bhūtaḥ (BG 15.7) Mindenki Kṛṣṇa szerves része, tehát mindenki érzékei egyben Kṛṣṇa érzékei is. Amikor tehát az érzékeket Kṛṣṇa szolgálatában használjuk, az az élet tökéletessége. Amíg a saját érzékkielégítésemre használom, az māyā. Ezért a bhakti azt jelenti, hogy hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate (CC Madhya 19.170). Hṛṣīkeṇa, az érzékekkel. Ez a hṛṣīkeśa-sevanam... Amikor Hṛṣīkeśát szolgálod, az érzékek valódi mesterét, azt nevezik bhaktinak. Ez a bhakti nagyon egyszerű leírása, definíciója. Hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanam (CC Madhya 19.170) Hṛṣīkeśa-sevanam. Nem hṛṣīka-sevanam. A hṛṣīka érzékeket jelent. Tehát amikor az érzékeket a érzékkielégítésre használjuk, az māyā. És amikor az érzékeket az érzékek mesterének elégedettségéért használjuk, azt bhaktinak nevezik. Ez egy nagyon egyszerű definíció. Bárki megértheti.

Ebben az anyagi világban általában mindenki a saját élvezetéért használja az érzékeit. Ennyi. Ez a lekötöttségük. Ez māyā, illúzió! És amikor valaki Kṛṣṇa-tudatúvá válik, megtisztul, akkor megérti, hogy valójában ezeknek az érzékeknek az a szerepe, hogy Kṛṣṇát tegyék elégedetté. Az ilyen ember felszabadult személy, mukta. Mukta-puruṣa. Felszabadult személy. Īhā yasya harer dāsye karmaṇā manasā vācā. Amikor valaki eljut ebbe a helyzetbe, hogy „Az érzékeim az érzékek urának, Hṛṣīkeśának a szolgálatára valók...” Az érzékek ura ott ül a szívetekben. A Bhagavad-gītāban az áll, hogy sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭaḥ „Én mindenki szívében ott lakozom.” Mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca: „Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység.” (BG 15.15) Miért van ez? Mert Kṛṣṇa annyira kegyes... Ha az érzékeimet egy bizonyos módon akarom használni, persze ezek nem az én érzékeim, Kṛṣṇa adta őket, akkor Kṛṣṇa ad egy lehetőséget, hogy „Rendben, használd!” Tegyük fel, hogy van nyelvem, és azt gondolom, „Kṛṣṇa, én ürüléket akarok enni, Meg akarom kóstolni!” „Igen.” - fogja mondani Kṛṣṇa. - „Igen, fogadd el ezt a disznó testet, és egyél ürüléket!” A mester, Kṛṣṇa ott van.

Ezért azt mondja, mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca (BG 15.15). Ő adja neked a testet, és emlékeztet, hogy „Kedves élőlényem, ürüléket akartál enni? Most kaptál egy megfelelő testet. Használd! Itt is van ürülék!” Ehhez hasonlóan ha félistenek akartok lenni, annak a lehetőségét is Kṛṣṇa adja. Bármit... 8400000 létforma van. Ha az érzékeidet egy bizonyos fajta testben akarod elfoglalni, Kṛṣṇa ad neked egyet, és azt mondja, „Gyerünk! Itt a test. Fogadd el!” De az érzékeink használatával csak elkeseredettek leszünk. Végül érzékek nélkülivé válunk. Ezért mondja Kṛṣṇa, hogy sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ (BG 18.66). „Ne így csináld! Az érzékeid arra vannak, hogy Engem szolgálj! Most tehát rosszul használod őket. A rossz használat miatt vagy a különböző testekben kelepcébe csalva, ezért ahhoz, hogy ettől az unalmas dologban; egyik test elfogadása majd feladása, és egy másik test elfogadása és feladása enyhülést kapj ... Folytatni ezt az anyagi létezést... Ha feladod az érzékkielégítés folyamatát, és meghódolsz Nekem, akkor megmenekülsz!” Ez a Kṛṣṇa-tudat.

@@ Line 8: / Line 8: @@
 [[Category:HU-Quotes - in USA, Los Angeles]]
 [[Category:Hungarian Language]]
+[[Category:Māyā energiái - videók]]
+[[Category:A meghódolás célja - videók]]
+[[Category:Cselekedj megfelelő tudatban! - videók]]
+[[Category:A teremtés jellemzői - videók]]
+[[Category:Lélekvándorlás - videók]]
 <!-- END CATEGORY LIST -->
+<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
+{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0899 - Isten azt jelenti, nincs verseny: Isten egy. Nála senki sem nagyobb|0899|HU/Prabhupada 0901 - Ha nem vagyok irigy, akkor a lelki világban vagyok. Bárki kipróbálhatja!|0901}}
+<!-- END NAVIGATION BAR -->
 <!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
 <div class="center">
@@ Line 17: / Line 25: @@
 <!-- BEGIN VIDEO LINK -->
-{{youtube_right|WRhctxpfM5o|Tehát amikor az érzékeket a érzékkielégítésre használjuk, az māyā<br/>- Prabhupāda 0900}}
+{{youtube_right|_7wmP4DNiwo|Tehát amikor az érzékeket a érzékkielégítésre használjuk, az māyā<br/>- Prabhupāda 0900}}
 <!-- END VIDEO LINK -->
 <!-- BEGIN AUDIO LINK (from English page -->
-<mp3player>File:730415SB-LOS_ANGELES_clip2.mp3</mp3player>
+<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/730415SB-LOS_ANGELES_clip2.mp3</mp3player>
 <!-- END AUDIO LINK -->
@@ Line 31: / Line 39: @@
 Azt állítom, hogy „Ez az én kezem, az én lábam, az én fülem.” Még a gyerekek is ezt mondják. Kérdezd meg őket, hogy „Mi ez?”„Ez az én kezem.” - fogják válaszolni. Lehet, hogy ezt mondjuk, de valójában nem a mi kezünk. Csak adták nekünk. Azért... Mivel oly sokféleképp akartam használni a kezem, Kṛṣṇa adta, „Rendben, fogadd el ezt a kezet!” Ez tehát Kṛṣṇa ajándéka.
-Ezért egy józan ember mindig tudatos arról, hogy „Bármi is legyen a tulajdonomban, először is ez a test, az érzékek, azok valójában nem az enyémek. Azért kaptam ezeket, hogy használjam. Ha tehát végső soron minden Kṛṣṇához tartozik, akkor miért nem Őérte használom?” Ez a Kṛṣṇa-tudat. Ez a Kṛṣṇa-tudat. Ez az intelligencia. Ha ezeket a dolgokat a saját használatomra, a saját érzékkielégítésemre kaptam, de végső soron Kṛṣṇához tartoznak... Mamaivāṁśo jīva-bhūtaḥ ([[Vanisource:BG 15.7|BG 15.7]]) Mindenki Kṛṣṇa szerves része, tehát mindenki érzékei egyben Kṛṣṇa érzékei is. Amikor tehát az érzékeket Kṛṣṇa szolgálatában használjuk, az az élet tökéletessége. Amíg a saját érzékkielégítésemre használom, az māyā. Ezért a bhakti azt jelenti, hogy hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate ([[Vanisource:CC Madhya 19.170|CC Madhya 19.170]]). Hṛṣīkeṇa, az érzékekkel. Ez a hṛṣīkeśa-sevanam... Amikor Hṛṣīkeśát szolgálod, az érzékek valódi mesterét, azt nevezik bhaktinak. Ez a bhakti nagyon egyszerű leírása, definíciója. Hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanam ([[Vanisource:CC Madhya 19.170|CC Madhya 19.170]]) Hṛṣīkeśa-sevanam. Nem hṛṣīka-sevanam. A hṛṣīka érzékeket jelent. Tehát amikor az érzékeket a érzékkielégítésre használjuk, az māyā. És amikor az érzékeket az érzékek mesterének elégedettségéért használjuk, azt bhaktinak nevezik. Ez egy nagyon egyszerű definíció. Bárki megértheti.
+Ezért egy józan ember mindig tudatos arról, hogy „Bármi is legyen a tulajdonomban, először is ez a test, az érzékek, azok valójában nem az enyémek. Azért kaptam ezeket, hogy használjam. Ha tehát végső soron minden Kṛṣṇához tartozik, akkor miért nem Őérte használom?” Ez a Kṛṣṇa-tudat. Ez a Kṛṣṇa-tudat. Ez az intelligencia. Ha ezeket a dolgokat a saját használatomra, a saját érzékkielégítésemre kaptam, de végső soron Kṛṣṇához tartoznak... Mamaivāṁśo jīva-bhūtaḥ ([[HU/BG 15.7|BG 15.7]]) Mindenki Kṛṣṇa szerves része, tehát mindenki érzékei egyben Kṛṣṇa érzékei is. Amikor tehát az érzékeket Kṛṣṇa szolgálatában használjuk, az az élet tökéletessége. Amíg a saját érzékkielégítésemre használom, az māyā. Ezért a bhakti azt jelenti, hogy hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate ([[Vanisource:CC Madhya 19.170|CC Madhya 19.170]]). Hṛṣīkeṇa, az érzékekkel. Ez a hṛṣīkeśa-sevanam... Amikor Hṛṣīkeśát szolgálod, az érzékek valódi mesterét, azt nevezik bhaktinak. Ez a bhakti nagyon egyszerű leírása, definíciója. Hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanam ([[Vanisource:CC Madhya 19.170|CC Madhya 19.170]]) Hṛṣīkeśa-sevanam. Nem hṛṣīka-sevanam. A hṛṣīka érzékeket jelent. Tehát amikor az érzékeket a érzékkielégítésre használjuk, az māyā. És amikor az érzékeket az érzékek mesterének elégedettségéért használjuk, azt bhaktinak nevezik. Ez egy nagyon egyszerű definíció. Bárki megértheti.
-Ebben az anyagi világban általában mindenki a saját élvezetéért használja az érzékeit. Ennyi. Ez a lekötöttségük. Ez māyā, illúzió! És amikor valaki Kṛṣṇa-tudatúvá válik, megtisztul, akkor megérti, hogy valójában ezeknek az érzékeknek az a szerepe, hogy Kṛṣṇát tegyék elégedetté. Az ilyen ember felszabadult személy, mukta. Mukta-puruṣa. Felszabadult személy. Īhā yasya harer dāsye karmaṇā manasā vācā. Amikor valaki eljut ebbe a helyzetbe, hogy „Az érzékeim az érzékek urának, Hṛṣīkeśának a szolgálatára valók...” Az érzékek ura ott ül a szívetekben. A Bhagavad-gītāban az áll, hogy sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭaḥ „Én mindenki szívében ott lakozom.” Mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca: „Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység.” ([[Vanisource:BG 15.15|BG 15.15]]) Miért van ez? Mert Kṛṣṇa annyira kegyes... Ha az érzékeimet egy bizonyos módon akarom használni, persze ezek nem az én érzékeim, Kṛṣṇa adta őket, akkor Kṛṣṇa ad egy lehetőséget, hogy „Rendben, használd!” Tegyük fel, hogy van nyelvem, és azt gondolom, „Kṛṣṇa, én ürüléket akarok enni, Meg akarom kóstolni!” „Igen.” - fogja mondani Kṛṣṇa. - „Igen, fogadd el ezt a disznó testet, és egyél ürüléket!” A mester, Kṛṣṇa ott van.
+Ebben az anyagi világban általában mindenki a saját élvezetéért használja az érzékeit. Ennyi. Ez a lekötöttségük. Ez māyā, illúzió! És amikor valaki Kṛṣṇa-tudatúvá válik, megtisztul, akkor megérti, hogy valójában ezeknek az érzékeknek az a szerepe, hogy Kṛṣṇát tegyék elégedetté. Az ilyen ember felszabadult személy, mukta. Mukta-puruṣa. Felszabadult személy. Īhā yasya harer dāsye karmaṇā manasā vācā. Amikor valaki eljut ebbe a helyzetbe, hogy „Az érzékeim az érzékek urának, Hṛṣīkeśának a szolgálatára valók...” Az érzékek ura ott ül a szívetekben. A Bhagavad-gītāban az áll, hogy sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭaḥ „Én mindenki szívében ott lakozom.” Mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca: „Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység.” ([[HU/BG 15.15|BG 15.15]]) Miért van ez? Mert Kṛṣṇa annyira kegyes... Ha az érzékeimet egy bizonyos módon akarom használni, persze ezek nem az én érzékeim, Kṛṣṇa adta őket, akkor Kṛṣṇa ad egy lehetőséget, hogy „Rendben, használd!” Tegyük fel, hogy van nyelvem, és azt gondolom, „Kṛṣṇa, én ürüléket akarok enni, Meg akarom kóstolni!” „Igen.” - fogja mondani Kṛṣṇa. - „Igen, fogadd el ezt a disznó testet, és egyél ürüléket!” A mester, Kṛṣṇa ott van.
-Ezért azt mondja, mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca ([[Vanisource:BG 15.15|BG 15.15]]). Ő adja neked a testet, és emlékeztet, hogy „Kedves élőlényem, ürüléket akartál enni? Most kaptál egy megfelelő testet. Használd! Itt is van ürülék!” Ehhez hasonlóan ha félistenek akartok lenni, annak a lehetőségét is Kṛṣṇa adja. Bármit... 8400000 létforma van. Ha az érzékeidet egy bizonyos fajta testben akarod elfoglalni, Kṛṣṇa ad neked egyet, és azt mondja, „Gyerünk! Itt a test. Fogadd el!” De az érzékeink használatával csak elkeseredettek leszünk. Végül érzékek nélkülivé válunk. Ezért mondja Kṛṣṇa, hogy sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ ([[Vanisource:BG 18.66|BG 18.66]]). „Ne így csináld! Az érzékeid arra vannak, hogy Engem szolgálj! Most tehát rosszul használod őket. A rossz használat miatt vagy a különböző testekben kelepcébe csalva, ezért ahhoz, hogy ettől az unalmas dologban; egyik test elfogadása majd feladása, és egy másik test elfogadása és feladása enyhülést kapj ... Folytatni ezt az anyagi létezést... Ha feladod az érzékkielégítés folyamatát, és meghódolsz Nekem, akkor megmenekülsz!” Ez a Kṛṣṇa-tudat.
+Ezért azt mondja, mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca ([[HU/BG 15.15|BG 15.15]]). Ő adja neked a testet, és emlékeztet, hogy „Kedves élőlényem, ürüléket akartál enni? Most kaptál egy megfelelő testet. Használd! Itt is van ürülék!” Ehhez hasonlóan ha félistenek akartok lenni, annak a lehetőségét is Kṛṣṇa adja. Bármit... 8400000 létforma van. Ha az érzékeidet egy bizonyos fajta testben akarod elfoglalni, Kṛṣṇa ad neked egyet, és azt mondja, „Gyerünk! Itt a test. Fogadd el!” De az érzékeink használatával csak elkeseredettek leszünk. Végül érzékek nélkülivé válunk. Ezért mondja Kṛṣṇa, hogy sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ ([[HU/BG 18.66|BG 18.66]]). „Ne így csináld! Az érzékeid arra vannak, hogy Engem szolgálj! Most tehát rosszul használod őket. A rossz használat miatt vagy a különböző testekben kelepcébe csalva, ezért ahhoz, hogy ettől az unalmas dologban; egyik test elfogadása majd feladása, és egy másik test elfogadása és feladása enyhülést kapj ... Folytatni ezt az anyagi létezést... Ha feladod az érzékkielégítés folyamatát, és meghódolsz Nekem, akkor megmenekülsz!” Ez a Kṛṣṇa-tudat.
 <!-- END TRANSLATED TEXT -->