HU/SB 3.6.32: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet|H32]] | [[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet|H32]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: | <div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: A kozmikus forma teremtése| HATODIK FEJEZET: A kozmikus forma teremtése]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.6.31| SB 3.6.31]] '''[[HU/SB 3.6.31|SB 3.6.31]] - [[HU/SB 3.6.33|SB 3.6.33]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.6.33| SB 3.6.33]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.6.31| SB 3.6.31]] '''[[HU/SB 3.6.31|SB 3.6.31]] - [[HU/SB 3.6.33|SB 3.6.33]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.6.33| SB 3.6.33]]</div> | ||
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | <!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | ||
| Line 40: | Line 40: | ||
Ebből a versből egyértelműen kiderül, hogy az emberi társadalom számára a megélhetést a viśa biztosítja, vagyis a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek szétosztásának üzlete, amely magában foglalja a szállítást, a pénzügyek intézését stb. Az ipar jelentette megélhetési forma nem természetes, és különösen így van ez a nagyipar esetében, amely a társadalom összes problémájának forrása. A Bhagavad-gītā szintén kijelenti, hogy a viśával foglalkozó vaiśyák kötelessége a tehéntartás, a mezőgazdaság és a kereskedelem. Már beszéltünk róla, hogy az emberi lénynek a tehén és a mezőgazdasági termőföld biztos megélhetést nyújt. | Ebből a versből egyértelműen kiderül, hogy az emberi társadalom számára a megélhetést a viśa biztosítja, vagyis a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek szétosztásának üzlete, amely magában foglalja a szállítást, a pénzügyek intézését stb. Az ipar jelentette megélhetési forma nem természetes, és különösen így van ez a nagyipar esetében, amely a társadalom összes problémájának forrása. A Bhagavad-gītā szintén kijelenti, hogy a viśával foglalkozó vaiśyák kötelessége a tehéntartás, a mezőgazdaság és a kereskedelem. Már beszéltünk róla, hogy az emberi lénynek a tehén és a mezőgazdasági termőföld biztos megélhetést nyújt. | ||
Az efféle életforma egyik arculata az árucsere a pénzváltás és az áruszállítás révén. A vaiśyák számos alcsoportra oszthatók: kṣetrīk, vagyis földbirtokosok, kṛṣaṇák, földművelők, tila-vaṇikok, vagyis gabonakereskedők, gandha-vaṇikok, fűszerkereskedők és suvarṇa-vaṇikok, vagyis aranykereskedők és bankárok. A brāhmaṇák a tanítók és a lelki tanítómesterek, a kṣatriyák védik meg az embereket a tolvajoktól és a bűnözőktől, a vaiśyák pedig a termelésért és a termények elosztásáért felelősek. A śūdráknak, a kevésbé intelligens embereknek, akik nem cselekedhetnek függetlenül a fent említett feladatok egyikében sem, az a kötelességük, hogy megélhetésük érdekében a három rangosabb osztályt szolgálják. | Az efféle életforma egyik arculata az árucsere, a pénzváltás és az áruszállítás révén. A vaiśyák számos alcsoportra oszthatók: kṣetrīk, vagyis földbirtokosok, kṛṣaṇák, földművelők, tila-vaṇikok, vagyis gabonakereskedők, gandha-vaṇikok, fűszerkereskedők és suvarṇa-vaṇikok, vagyis aranykereskedők és bankárok. A brāhmaṇák a tanítók és a lelki tanítómesterek, a kṣatriyák védik meg az embereket a tolvajoktól és a bűnözőktől, a vaiśyák pedig a termelésért és a termények elosztásáért felelősek. A śūdráknak, a kevésbé intelligens embereknek, akik nem cselekedhetnek függetlenül a fent említett feladatok egyikében sem, az a kötelességük, hogy megélhetésük érdekében a három rangosabb osztályt szolgálják. | ||
Korábban a brāhmaṇák a kṣatriyáktól és a vaiśyáktól megkaptak mindent, amire életükhöz szükségük volt, mert nem volt idejük saját megélhetésükről gondoskodni. A kṣatriyák adót szedtek a vaiśyáktól és a śūdráktól, de a brāhmaṇák mentesültek a jövedelem- és terményadó fizetésétől. Az emberi társadalomnak ez a formája olyan jól működött, hogy sohasem voltak politikai, társadalmi vagy gazdasági zavarok. A különféle kasztok, azaz varṇák tehát fontos szerepet játszanak az emberi társadalom békéjének fenntartásában. | Korábban a brāhmaṇák a kṣatriyáktól és a vaiśyáktól megkaptak mindent, amire életükhöz szükségük volt, mert nem volt idejük saját megélhetésükről gondoskodni. A kṣatriyák adót szedtek a vaiśyáktól és a śūdráktól, de a brāhmaṇák mentesültek a jövedelem- és terményadó fizetésétől. Az emberi társadalomnak ez a formája olyan jól működött, hogy sohasem voltak politikai, társadalmi vagy gazdasági zavarok. A különféle kasztok, azaz varṇák tehát fontos szerepet játszanak az emberi társadalom békéjének fenntartásában. | ||
Latest revision as of 12:02, 18 March 2019
32. VERS
- viśo ’vartanta tasyorvor
- loka-vṛttikarīr vibhoḥ
- vaiśyas tad-udbhavo vārtāṁ
- nṛṇāṁ yaḥ samavartayat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
viśaḥ–a termelés és elosztás biztosította megélhetés; avartanta–létrehozott; tasya–Övé (a gigantikus formáé); ūrvoḥ–a combokból; loka-vṛttikarīḥ–a kenyérkereset módjai; vibhoḥ–az Úrnak; vaiśyaḥ–a kereskedőközösség; tat–övék; udbhavaḥ–orientáció; vārtām–az élet fenntartásának módja; nṛṇām–minden embernek; yaḥ–aki; samavartayat–végezte.
FORDÍTÁS
Az Úr gigantikus formájának combjából jött létre minden ember megélhetésének módja, azaz a gabonatermesztés és a gabona szétosztása a prajāk között. Azokat a kereskedőket, akik ezt a feladatot végzik, vaiśyáknak hívják.
MAGYARÁZAT
Ebből a versből egyértelműen kiderül, hogy az emberi társadalom számára a megélhetést a viśa biztosítja, vagyis a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek szétosztásának üzlete, amely magában foglalja a szállítást, a pénzügyek intézését stb. Az ipar jelentette megélhetési forma nem természetes, és különösen így van ez a nagyipar esetében, amely a társadalom összes problémájának forrása. A Bhagavad-gītā szintén kijelenti, hogy a viśával foglalkozó vaiśyák kötelessége a tehéntartás, a mezőgazdaság és a kereskedelem. Már beszéltünk róla, hogy az emberi lénynek a tehén és a mezőgazdasági termőföld biztos megélhetést nyújt.
Az efféle életforma egyik arculata az árucsere, a pénzváltás és az áruszállítás révén. A vaiśyák számos alcsoportra oszthatók: kṣetrīk, vagyis földbirtokosok, kṛṣaṇák, földművelők, tila-vaṇikok, vagyis gabonakereskedők, gandha-vaṇikok, fűszerkereskedők és suvarṇa-vaṇikok, vagyis aranykereskedők és bankárok. A brāhmaṇák a tanítók és a lelki tanítómesterek, a kṣatriyák védik meg az embereket a tolvajoktól és a bűnözőktől, a vaiśyák pedig a termelésért és a termények elosztásáért felelősek. A śūdráknak, a kevésbé intelligens embereknek, akik nem cselekedhetnek függetlenül a fent említett feladatok egyikében sem, az a kötelességük, hogy megélhetésük érdekében a három rangosabb osztályt szolgálják.
Korábban a brāhmaṇák a kṣatriyáktól és a vaiśyáktól megkaptak mindent, amire életükhöz szükségük volt, mert nem volt idejük saját megélhetésükről gondoskodni. A kṣatriyák adót szedtek a vaiśyáktól és a śūdráktól, de a brāhmaṇák mentesültek a jövedelem- és terményadó fizetésétől. Az emberi társadalomnak ez a formája olyan jól működött, hogy sohasem voltak politikai, társadalmi vagy gazdasági zavarok. A különféle kasztok, azaz varṇák tehát fontos szerepet játszanak az emberi társadalom békéjének fenntartásában.