Template

HU/Hungarian Main Page - Random Slokas from Bhagavad-gita As It Is: Difference between revisions

(Created page with "{{Scroll box |width = 100% |height = 500px |text = <div style="width: 40em; margin: auto; text-align: left; padding: .5em 1em; border:thin solid #000000; border-radi...")
 
No edit summary
 
Line 10: Line 10:
<!--1--><option>
<!--1--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
== [[Vanisource:HU/BG 1.28|Bhagavad-gita 1.28]] ==
== [[HU/BG 1.28|Bhagavad-gita 1.28]] ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 56: Line 56:
<!--2--><option>
<!--2--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 2.47|Bhagavad-gita 2.47]]  ==
==  [[HU/BG 2.47|Bhagavad-gita 2.47]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 93: Line 93:
<!--3--><option>
<!--3--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 3.38|Bhagavad-gita 3.38]]  ==
==  [[HU/BG 3.38|Bhagavad-gita 3.38]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 128: Line 128:
<!--4--><option>
<!--4--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 4.8|Bhagavad-gita 4.8]]  ==
==  [[HU/BG 4.8|Bhagavad-gita 4.8]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 177: Line 177:
<!--5--><option>
<!--5--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 5.10|Bhagavad-gita 5.10]]  ==
==  [[HU/BG 5.10|Bhagavad-gita 5.10]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 212: Line 212:
<!--6--><option>
<!--6--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 6.6|Bhagavad-gita 6.6]]  ==
==  [[HU/BG 6.6|Bhagavad-gita 6.6]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 247: Line 247:
<!--7--><option>
<!--7--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 7.3|Bhagavad-gita 7.3]]  ==
==  [[HU/BG 7.3|Bhagavad-gita 7.3]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 300: Line 300:
<!--8--><option>
<!--8--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 8.5|Bhagavad-gita 8.5]]  ==
==  [[HU/BG 8.5|Bhagavad-gita 8.5]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 335: Line 335:
<!--9--><option>
<!--9--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 9.14|Bhagavad-gita 9.14]]  ==
==  [[HU/BG 9.14|Bhagavad-gita 9.14]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 376: Line 376:
<!--10--><option>
<!--10--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 10.10|Bhagavad-gita 10.10]]  ==
==  [[HU/BG 10.10|Bhagavad-gita 10.10]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 415: Line 415:
<!--11--><option>
<!--11--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 11.18|Bhagavad-gita 11.18]]  ==
==  [[HU/BG 11.18|Bhagavad-gita 11.18]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 446: Line 446:
<!--12--><option>
<!--12--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 12.15|Bhagavad-gita 12.15]]  ==
==  [[HU/BG 12.15|Bhagavad-gita 12.15]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 481: Line 481:
<!--13--><option>
<!--13--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 13.22|Bhagavad-gita 13.22]]  ==
==  [[HU/BG 13.22|Bhagavad-gita 13.22]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 518: Line 518:
<!--14--><option>
<!--14--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 14.18|Bhagavad-gita 14.18]]  ==
==  [[HU/BG 14.18|Bhagavad-gita 14.18]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 559: Line 559:
<!--15--><option>
<!--15--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 15.6|Bhagavad-gita 15.6]]  ==
==  [[HU/BG 15.6|Bhagavad-gita 15.6]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 600: Line 600:
<!--16--><option>
<!--16--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 16.10|Bhagavad-gita 16.10]]  ==
==  [[HU/BG 16.10|Bhagavad-gita 16.10]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 635: Line 635:
<!--17--><option>
<!--17--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 17.4|Bhagavad-gita 17.4]]  ==
==  [[HU/BG 17.4|Bhagavad-gita 17.4]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">
Line 674: Line 674:
<!--18--><option>
<!--18--><option>
{| border="0" style="margin: auto;"
{| border="0" style="margin: auto;"
==  [[Vanisource:HU/BG 18.66|Bhagavad-gita 18.66]]  ==
==  [[HU/BG 18.66|Bhagavad-gita 18.66]]  ==


<div class="devanagari">
<div class="devanagari">

Latest revision as of 07:20, 25 April 2019

Bhagavad-gita 13.22

पुरुषः प्रकृतिस्थो हि भुङ्क्ते प्रकृतिजान्गुणान् ।
कारणं गुणसङ्गोऽस्य सदसद्योनिजन्मसु ॥२२॥
puruṣaḥ prakṛti-stho hi
bhuṅkte prakṛti-jān guṇān
kāraṇaṁ guṇa-saṅgo ’sya
sad-asad-yoni-janmasu

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

puruṣaḥ – az élőlény; prakṛti-sthaḥ – az anyagi energiában elhelyezkedve; hi – bizony; bhuṅkte – élvezi; prakṛti-jān – az anyagi természet által létrehozott; guṇān – kötőerőket; kāraṇam – az ok; guṇa-saṅgaḥ – a természet kötőerőivel való kapcsolata; asya – az élőlénynek; sat-asat – a jó és rossz; yoni – fajokban való; janmasu – megszületésekben.

FORDÍTÁS

Így él az élőlény az anyagi természetben, a természet három kötőerejét élvezve, s mindez az anyagi természettel való kapcsolatának köszönhető. Ily módon hol jó, hol pedig rossz éri őt a különféle fajokban.

MAGYARÁZAT

Ez a vers nagyon fontos ahhoz, hogy megérthessük, hogyan vándorol az élőlény egyik testből a másikba. A második fejezet magyarázata szerint az élőlény úgy váltja a testét, mint ahogyan ruháinkat cseréljük. Ez a ruhacsere az anyagi léthez való ragaszkodás következménye. Amíg az élőlény vonzódik ehhez a hamis megnyilvánuláshoz, addig egyik testből a másikba kell vándorolnia, s e nemkívánatos körülmények közé azért kényszerül, mert az anyagi természet ura akart lenni. Anyagi vágyai következtében hol félistenként, hol emberként, hol vadállatként, madárként, féregként, halként, szent emberként, olykor pedig bogárként születik meg. Így zajlik ez, s az élőlény mindegyik esetben a helyzet urának hiszi magát, holott az anyagi természet befolyása alatt áll.

Ez a vers azt magyarázza meg, hogyan kerül az élőlény a különféle testekbe. Ez a természet különféle kötőerőivel való kapcsolatának eredménye. Az embernek ezért felül kell emelkednie a három anyagi kötőerőn, s meg kell állapodnia a transzcendentális szinten. Ezt nevezik Kṛṣṇa-tudatnak. Amíg valaki nem Kṛṣṇa-tudatú, addig anyagi tudata arra fogja kényszeríteni, hogy egyik testből a másikba vándoroljon, mert időtlen idők óta anyagi vágyai vannak. Ettől a felfogástól azonban meg kell szabadulnia, s ez csak úgy lehetséges, ha a hiteles forrásokra hallgat. A legjobb példát Arjuna esete szolgáltatja, aki Kṛṣṇától hallott az Istenről szóló tudományról. Ha az élőlény átadja magát a hallás folyamatának, akkor megszabadulhat régi vágyától, hogy uralkodjon az anyagi természeten, s ahogyan vágya csökken, úgy tapasztal majd egyre nagyobb lelki boldogságot. A Védák egyik mantrája szerint olyan mértékben vagyunk képesek élvezni az örökkévaló, örömteli életet, amilyen mértékben megvilágosodunk az Istenség Legfelsőbb Személyisége társaságában.

Random BG Box for Random Bhagavad-gita As It Is Slokas
Place this code on a page: 
{{HU/Hungarian Main Page - Random Slokas from Bhagavad-gita As It Is}}