HU/SB 3.31.37: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 31: | Line 31: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
A bölcs Nārāyaṇán kívül a Brahmā nemzette élőlények valamennyi fajtája, vagyis az emberek, a félistenek és az állatok | A bölcs Nārāyaṇán kívül a Brahmā nemzette élőlények valamennyi fajtája, vagyis az emberek, a félistenek és az állatok sem képesek ellenállni a nő alakjában megjelenő māyā formájának. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az első élő teremtmény maga Brahmā, és tőle származnak a bölcsek, köztük Marīci, akik később világra hozták Kaśyapa Munit és másokat, Kaśyapa Muni és a Manuk pedig megteremtették a különféle félisteneket, az emberi lényeket | Az első élő teremtmény maga Brahmā, és tőle származnak a bölcsek, köztük Marīci, akik később világra hozták Kaśyapa Munit és másokat, Kaśyapa Muni és a Manuk pedig megteremtették a különféle félisteneket, az emberi lényeket és másokat. Azonban senki nincs közöttük, aki ne vonzódna a nő formájában megjelenő māyā varázsához. Szerte az anyagi világban, Brahmātól a legjelentéktelenebb teremtményekig, a hangyákig, mindenkit csábít a szexuális élet. Ez ennek az anyagi világnak az alapelve. Az Úr Brahmā saját leányához való vonzalma jó példa arra, hogy senki sem mentes a nők iránti szexuális vágytól. A nő tehát māyā csodálatos teremtménye, hogy bilincsben tartsa a feltételekhez kötött lelket. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 10:37, 14 July 2019
37. VERS
- tat-sṛṣṭa-sṛṣṭa-sṛṣṭeṣu
- ko nv akhaṇḍita-dhīḥ pumān
- ṛṣiṁ nārāyaṇam ṛte
- yoṣin-mayyeha māyayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat—Brahmā által; sṛṣṭa-sṛṣṭa-sṛṣṭeṣu—valamennyi élőlény közül, akiket nemzett; kaḥ—ki; nu—csakugyan; akhaṇḍita—nem vonja el; dhīḥ—intelligenciája; pumān—férfi; ṛṣim—a bölcs; nārāyaṇam—Nārāyaṇa; ṛte—kivéve; yoṣit-mayyā—egy nő formájában; iha—itt; māyayā—māyā által.
FORDÍTÁS
A bölcs Nārāyaṇán kívül a Brahmā nemzette élőlények valamennyi fajtája, vagyis az emberek, a félistenek és az állatok sem képesek ellenállni a nő alakjában megjelenő māyā formájának.
MAGYARÁZAT
Az első élő teremtmény maga Brahmā, és tőle származnak a bölcsek, köztük Marīci, akik később világra hozták Kaśyapa Munit és másokat, Kaśyapa Muni és a Manuk pedig megteremtették a különféle félisteneket, az emberi lényeket és másokat. Azonban senki nincs közöttük, aki ne vonzódna a nő formájában megjelenő māyā varázsához. Szerte az anyagi világban, Brahmātól a legjelentéktelenebb teremtményekig, a hangyákig, mindenkit csábít a szexuális élet. Ez ennek az anyagi világnak az alapelve. Az Úr Brahmā saját leányához való vonzalma jó példa arra, hogy senki sem mentes a nők iránti szexuális vágytól. A nő tehát māyā csodálatos teremtménye, hogy bilincsben tartsa a feltételekhez kötött lelket.