HU/SB 3.12.11: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 12. fejezet|H11]]
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 12. fejezet|H11]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.12: A Kumarák és mások teremtése | TIZENKETTEDIK FEJEZET: A Kumārák és mások teremtése ]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.12: A Kumarák és mások megteremtése| TIZENKETTEDIK FEJEZET: A Kumārák és mások megteremtése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.12.10| SB 3.12.10]] '''[[HU/SB 3.12.10|SB 3.12.10]] - [[HU/SB 3.12.12|SB 3.12.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.12.12| SB 3.12.12]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.12.10| SB 3.12.10]] '''[[HU/SB 3.12.10|SB 3.12.10]] - [[HU/SB 3.12.12|SB 3.12.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.12.12| SB 3.12.12]]</div>
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
Line 38: Line 38:


<div class="purport">
<div class="purport">
Rudra Brahmā dühéből született meg    –    ami a részben tudatlansággal társuló szenvedély kötőerejének eredménye    –,    és világrajöttének nagy jelentősége van. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 3.37|BG 3.37]]) leírást ad erről a Rudra-elvről. A krodha (düh) a kāma (vágyakozás) terméke, amely a szenvedély kötőerejének a hatása. Ha a vágyakozás beteljesületlen marad, megjelenik a krodha-elem, a feltételekhez kötött lélek rettentő ellensége. Ezt a legbűnösebb és legellenségesebb szenvedélyt az ahaṅkāra képviseli, vagyis az a hamis, egocentrikus gondolkodásmód, amikor az ember úgy véli, hogy ő minden. A Bhagavad-gītā ostobának nevezi annak a feltételekhez kötött léleknek az egocentrikus gondolkodását, aki teljes mértékben az anyagi természet irányítása alatt áll. Az egocentrikus attitűd a Rudra-elv megnyilvánulása a szívben, ahol a krodha (a düh) keletkezik. Ez a düh a szívben fejlődik ki, s a különféle érzékeken, például a szemen, a kézen és a lábon keresztül mutatkozik meg. Amikor egy ember dühös, dühét vörösen izzó szeme árulja el, s néha ökölbe szorítja a kezét, vagy a lábával rugdos. A Rudra-elv e megnyilvánulása bizonyítja, hogy Rudra jelen van ezeken a helyeken. Ha egy ember dühös, nagyon gyorsan lélegzik, s így Rudra jelen van az életlevegőben, vagyis a légzőműködésben is. Amikor az eget sűrű felhők borítják, s dühében mennydörög, vagy amikor a szél nagyon vadul tombol, akkor megnyilvánul a Rudra-elv. Amikor a tenger vizét a szél felkorbácsolja, mindez Rudra egyik sötét, a közönséges ember számára rendkívül félelmetes arculata. Amikor tűz lángol, akkor is Rudra jelenlétét tapasztalhatjuk, s amikor árvíz önti el a földet, szintén tudhatjuk, hogy a jelenség Rudrát képviseli.
Rudra Brahmā dühéből született meg    –    ami a részben tudatlansággal társuló szenvedély kötőerejének eredménye    –,    és világra jöttének nagy jelentősége van. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 3.37|BG 3.37]]) leírást ad erről a Rudra-elvről. A krodha (düh) a kāma (vágyakozás) terméke, amely a szenvedély kötőerejének a hatása. Ha a vágyakozás beteljesületlen marad, megjelenik a krodha-elem, a feltételekhez kötött lélek rettentő ellensége. Ezt a legbűnösebb és legellenségesebb szenvedélyt az ahaṅkāra képviseli, vagyis az a hamis, egocentrikus gondolkodásmód, amikor az ember úgy véli, hogy ő minden. A Bhagavad-gītā ostobának nevezi annak a feltételekhez kötött léleknek az egocentrikus gondolkodását, aki teljes mértékben az anyagi természet irányítása alatt áll. Az egocentrikus attitűd a Rudra-elv megnyilvánulása a szívben, ahol a krodha (a düh) keletkezik. Ez a düh a szívben fejlődik ki, s a különféle érzékeken, például a szemen, a kézen és a lábon keresztül mutatkozik meg. Amikor egy ember dühös, dühét vörösen izzó szeme árulja el, s néha ökölbe szorítja a kezét, vagy a lábával rugdos. A Rudra-elv e megnyilvánulása bizonyítja, hogy Rudra jelen van ezeken a helyeken. Ha egy ember dühös, nagyon gyorsan lélegzik, s így Rudra jelen van az életlevegőben, vagyis a légzőműködésben is. Amikor az eget sűrű felhők borítják, s dühében mennydörög, vagy amikor a szél nagyon vadul tombol, akkor megnyilvánul a Rudra-elv. Amikor a tenger vizét a szél felkorbácsolja, mindez Rudra egyik sötét, a közönséges ember számára rendkívül félelmetes arculata. Amikor a tűz lángol, akkor is Rudra jelenlétét tapasztalhatjuk, s amikor árvíz önti el a földet, szintén tudhatjuk, hogy a jelenség Rudrát képviseli.


Számos olyan földi teremtmény van, akikben állandóan jelen van a Rudra-elv. A kígyó, a tigris és az oroszlán örökké Rudra képviselője. Néha a nap rendkívüli heve napszúrást okoz, s vannak olyanok, akik a hold teremtette rendkívüli hidegtől elájulnak. Számtalan nagy bölcset lemondásának ereje hatalmazott fel, és sok yogī, filozófus és vezeklő néha a düh és a szenvedély Rudra-elveinek hatására mutatja meg erejét, amelyre szert tett. A nagy yogī, Durvāsā e Rudra-elv hatására szólalkozott össze Ambarīṣa Mahārājával, s a brāhmaṇa fiú is a Rudra-elvet mutatta ki, amikor megátkozta Parīkṣit királyt. Amikor a Rudra-elv olyan emberekben nyilvánul meg, akik nem végzik az Istenség Legfelsőbb Személyisége odaadó szolgálatát, a dühös ember visszaesik elért helyzetének csúcsáról. Ezt a következő vers is megerősíti:
Számos olyan földi teremtmény van, akikben állandóan jelen van a Rudra-elv. A kígyó, a tigris és az oroszlán örökké Rudra képviselője. Néha a nap rendkívüli heve napszúrást okoz, s vannak olyanok, akik a hold teremtette rendkívüli hidegtől elájulnak. Számtalan nagy bölcset lemondásának ereje hatalmazott fel, és sok yogī, filozófus és vezeklő, néha a düh és a szenvedély Rudra-elveinek hatására mutatja meg erejét, amelyre szert tett. A nagy yogī, Durvāsā e Rudra-elv hatására szólalkozott össze Ambarīṣa Mahārājával, s a brāhmaṇa fiú is a Rudra-elvet mutatta ki, amikor megátkozta Parīkṣit királyt. Amikor a Rudra-elv olyan emberekben nyilvánul meg, akik nem végzik az Istenség Legfelsőbb Személyisége odaadó szolgálatát, a dühös ember visszaesik elért helyzetének csúcsáról. Ezt a következő vers is megerősíti:


:''ye ’nye ’ravindākṣa vimukta-māninas''
:''ye ’nye ’ravindākṣa vimukta-māninas''
Line 46: Line 46:
:''āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ''
:''āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ''
:''patanty adho ’nādṛta-yuṣmad-aṅghrayaḥ''
:''patanty adho ’nādṛta-yuṣmad-aṅghrayaḥ''
:''([[HU/SB 10.2.32|SB 10.2.32]])''
:([[HU/SB 10.2.32|SB 10.2.32]])


Az imperszonalisták végtelenül szánalomra méltó visszaesése annak a hamis és értelmetlen gondolatnak köszönhető, mely szerint ők azonosak a Legfelsőbbel.
Az imperszonalisták végtelenül szánalomra méltó visszaesése annak a hamis és értelmetlen gondolatnak köszönhető, mely szerint ők azonosak a Legfelsőbbel.

Latest revision as of 13:23, 6 September 2020


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11. VERS

hṛd indriyāṇy asur vyoma
vāyur agnir jalaṁ mahī
sūryaś candras tapaś caiva
sthānāny agre kṛtāni te


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

hṛt–a szív; indriyāṇi–az érzékek; asuḥ–életlevegő; vyoma–az ég; vāyuḥ–a levegő; agniḥ–tűz; jalam–víz; mahī–a föld; sūryaḥ–a nap; candraḥ–a hold; tapaḥ–lemondás; ca–valamint; eva–bizonyára; sthānāni–mindezek a helyek; agre–korábban; kṛtāni–már megtettem; te–neked.


FORDÍTÁS

Kedves fiam! Már kiválasztottam neked a helyeket, amelyek lakhelyedül szolgálhatnak: a szívet, az érzékeket, az életlevegőt, az eget, a levegőt, a tüzet, a vizet, a földet, a napot, a holdat és a lemondást.


MAGYARÁZAT

Rudra Brahmā dühéből született meg    –    ami a részben tudatlansággal társuló szenvedély kötőerejének eredménye    –,    és világra jöttének nagy jelentősége van. A Bhagavad-gītā (BG 3.37) leírást ad erről a Rudra-elvről. A krodha (düh) a kāma (vágyakozás) terméke, amely a szenvedély kötőerejének a hatása. Ha a vágyakozás beteljesületlen marad, megjelenik a krodha-elem, a feltételekhez kötött lélek rettentő ellensége. Ezt a legbűnösebb és legellenségesebb szenvedélyt az ahaṅkāra képviseli, vagyis az a hamis, egocentrikus gondolkodásmód, amikor az ember úgy véli, hogy ő minden. A Bhagavad-gītā ostobának nevezi annak a feltételekhez kötött léleknek az egocentrikus gondolkodását, aki teljes mértékben az anyagi természet irányítása alatt áll. Az egocentrikus attitűd a Rudra-elv megnyilvánulása a szívben, ahol a krodha (a düh) keletkezik. Ez a düh a szívben fejlődik ki, s a különféle érzékeken, például a szemen, a kézen és a lábon keresztül mutatkozik meg. Amikor egy ember dühös, dühét vörösen izzó szeme árulja el, s néha ökölbe szorítja a kezét, vagy a lábával rugdos. A Rudra-elv e megnyilvánulása bizonyítja, hogy Rudra jelen van ezeken a helyeken. Ha egy ember dühös, nagyon gyorsan lélegzik, s így Rudra jelen van az életlevegőben, vagyis a légzőműködésben is. Amikor az eget sűrű felhők borítják, s dühében mennydörög, vagy amikor a szél nagyon vadul tombol, akkor megnyilvánul a Rudra-elv. Amikor a tenger vizét a szél felkorbácsolja, mindez Rudra egyik sötét, a közönséges ember számára rendkívül félelmetes arculata. Amikor a tűz lángol, akkor is Rudra jelenlétét tapasztalhatjuk, s amikor árvíz önti el a földet, szintén tudhatjuk, hogy a jelenség Rudrát képviseli.

Számos olyan földi teremtmény van, akikben állandóan jelen van a Rudra-elv. A kígyó, a tigris és az oroszlán örökké Rudra képviselője. Néha a nap rendkívüli heve napszúrást okoz, s vannak olyanok, akik a hold teremtette rendkívüli hidegtől elájulnak. Számtalan nagy bölcset lemondásának ereje hatalmazott fel, és sok yogī, filozófus és vezeklő, néha a düh és a szenvedély Rudra-elveinek hatására mutatja meg erejét, amelyre szert tett. A nagy yogī, Durvāsā e Rudra-elv hatására szólalkozott össze Ambarīṣa Mahārājával, s a brāhmaṇa fiú is a Rudra-elvet mutatta ki, amikor megátkozta Parīkṣit királyt. Amikor a Rudra-elv olyan emberekben nyilvánul meg, akik nem végzik az Istenség Legfelsőbb Személyisége odaadó szolgálatát, a dühös ember visszaesik elért helyzetének csúcsáról. Ezt a következő vers is megerősíti:

ye ’nye ’ravindākṣa vimukta-māninas
tvayy asta-bhāvād aviśuddha-buddhayaḥ
āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ
patanty adho ’nādṛta-yuṣmad-aṅghrayaḥ
(SB 10.2.32)

Az imperszonalisták végtelenül szánalomra méltó visszaesése annak a hamis és értelmetlen gondolatnak köszönhető, mely szerint ők azonosak a Legfelsőbbel.