HU/SB 10.13.21

Śrīmad-Bhāgavatam - Tizedik Ének - TIZENHARMADIK FEJEZET: Brahmā elrabolja a fiúkat és a borjakat

SB 10.13.20 - SB 10.13.22

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

21. VERS

tat-tad-vatsān pṛthaṅ nītvā

tat-tad-goṣṭhe niveśya saḥ

tat-tad-ātmābhavad rājaṁs

tat-tat-sadma praviṣṭavān

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tat-tat-vatsān—a borjak, akik mind más tehenekhez tartoztak; pṛthak—külön; nītvā—hozván; tat-tat-goṣṭhe—saját istállójukba; niveśya—belépve; saḥ—Kṛṣṇa; tat-tat-ātmā—mint eredetileg különböző egyéni lelkek; abhavat—ily módon kiterjesztette Magát; rājan—ó, Parīkṣit Mahārāja; tat-tat-sadma—saját házukba; praviṣṭavān—mentek (Kṛṣṇa így mindenhová bement).

FORDÍTÁS

Ó, Parīkṣit Mahārāja! Kṛṣṇa, aki a különböző borjakra és tehénpásztorfiúkra osztotta fel Magát, a borjakként más és más tehénistállókba tért haza, a különböző fiúkként pedig más és más házakba.

MAGYARÁZAT

Kṛṣṇának sok-sok barátja volt, akik közül Śrīdāmā, Sudāmā és Subala voltak a legfőbbek. Most Maga Kṛṣṇa lett Śrīdāmā, Sudāmā és Subala, és borjaikkal együtt hazatért otthonaikba.

SB 10.13.20 - SB 10.13.22