HU/SB 1.7.35
35. VERS
- mainaṁ pārthārhasi trātuṁ
- brahma-bandhum imaṁ jahi
- yo ’sāv anāgasaḥ suptān
- avadhīn niśi bālakān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mā enam—neki soha; pārtha—ó, Arjuna; arhasi—kellene; trātum—szabadon engedni; brahma-bandhum—egy brāhmaṇa rokona; imam—őt; jahi—öl; yaḥ—ő, (akinek van); asau—azok; anāgasaḥ—ártatlan; suptān—amíg aludtak; avadhīt—megölte; niśi—éjszaka; bālakān—a fiúkat.
FORDÍTÁS
Az Úr Kṛṣṇa így szólt: Ó, Arjuna! Nem szabad kegyesnek lenned és szabadon engedned őt, ezt a brāhmaṇa rokonát [brahma-bandhut], mert ártatlan fiúkat ölt meg álmukban!
MAGYARÁZAT
A brahma-bandhu nagyon fontos kifejezés. Aki egy brāhmaṇa családjában születik meg, de nem méltó arra, hogy brāhmaṇának nevezzék, azt a brāhmaṇa rokonának hívják, nem pedig brāhmaṇának. A Legfelsőbb Bíróság bírójának fia nem a Legfelsőbb Bíróság bírója, de abban semmi rossz nincs, ha a Bíró Úr rokonának szólítják. Ezért ahogyan nem lehet valaki a Legfelsőbb Bíróság elnöke pusztán születése alapján, úgy brāhmaṇává sem válhat senki csupán a születés jogán — meg kell szereznie az ehhez szükséges tulajdonságokat. Ahogyan a Legfelsőbb Bíróság bírói széke csupán egy tisztség a megfelelően képzett ember számára, ugyanígy a brāhmaṇa poszt is csak kellő képzettséggel tölthető be. A śāstra utasítása az, hogy még ha olyan emberben találunk jó tulajdonságokat, aki nem brāhmaṇa családban született, akkor is brāhmaṇaként kell elfogadnunk, ha rendelkezik a kellő tulajdonságokkal. Éppen így ha valakiben, aki brāhmaṇa családban született, nem találhatók meg a brahminikus tulajdonságok, nem szabad brāhmaṇának tekinteni, azaz — egy jobb kifejezéssel élve — a brāhmaṇa rokonaként kell bánni vele. Az Úr Kṛṣṇa, minden vallásos elv, a Védák legfelsőbb hiteles tekintélye személyesen hangsúlyozta ki ezeket a különbségeket, s ennek okát a következő ślokákban magyarázza el.