HU/SB 3.5.10
10. VERS
- parāvareṣāṁ bhagavan vratāni
- śrutāni me vyāsa-mukhād abhīkṣṇam
- atṛpnuma kṣulla-sukhāvahānāṁ
- teṣām ṛte kṛṣṇa-kathāmṛtaughāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
para–magasabb rendű; avareṣām–ezeknek az alacsonyabb rendűeknek; bhagavan–ó, Uram, ó, hatalmas; vratāni–elfoglaltságok; śrutāni–hallottam; me–általam; vyāsa–Vyāsa; mukhāt–a szájból; abhīkṣṇam–ismételten; atṛpnuma–elégedett vagyok; kṣulla–kicsit; sukha-āvahānām–ami boldogságot okoz; teṣām–abból; ṛte–nélkül; kṛṣṇa-kathā–az Istenség Személyisége, az Úr Kṛṣṇa kedvtelései; amṛta-oghāt–a nektárból.
FORDÍTÁS
Ó, Uram! Már többször hallottam az emberi társadalom magasabb és alacsonyabb rendű rétegeiről Vyāsadevától. Elegem lett ezekből a világi témákból és a belőlük származó boldogságból. Nem Kṛṣṇa kedvteléseinek nektárjáról szóltak, s így nem tettek elégedetté.
MAGYARÁZAT
Az embereket nagyon érdeklik a társadalmi és történelmi témák, ezért Śrīla Vyāsadeva számtalan könyvet megalkotott, többek között a Purāṇákat és a Mahābhāratát. Ezek a könyvek szolgálnak olvasmányul az emberek legnagyobb részének, s azzal a céllal íródtak, hogy felébresszék olvasóik Isten-tudatát, amelyről most az anyagi lét feltételekhez kötött állapotában megfeledkeztek. Ezeknek az írásoknak a valódi célja nem annyira a történelmi összefüggések bemutatása, mint inkább az emberek Isten-tudatának felébresztése. A Mahābhārata például nem más, mint a kurukṣetrai csata története, s a hétköznapi ember azért olvassa, mert az emberi társadalom társadalmi, politikai és gazdasági kérdéseire vonatkozó történetekkel van teli. Valójában azonban a Mahābhārata legfontosabb része a Bhagavad-gītā, amit a kurukṣetrai csata történetének olvasása közben az olvasók észrevétlenül megismernek.
Vidura elmondta Maitreyának, hogy módfelett elege lett a világi társadalom és politika tudományából, s ezek a témák nem érdeklik már többé. Az Úr Śrī Kṛṣṇa transzcendentális kedvteléseiről akart hallani. Mivel a Purāṇák, a Mahābhārata és a hasonló írások nem beszéltek eleget olyan témákról, amelyek közvetlenül Kṛṣṇára vonatkoztak, Vidura nem volt elégedett, s többet akart tudni Kṛṣṇáról. A kṛṣṇa-kathāk, Kṛṣṇa kedvteléseinek történetei transzcendentálisak, ezért az ember sohasem tud betelni hallgatásukkal. A Bhagavad-gītā azért fontos, mert kṛṣṇa-kathā: az Úr Kṛṣṇa szavai alkotják. A kurukṣetrai csata története bizonyára felkelti az emberek érdeklődését, de azt, aki – Vidurához hasonlóan – az odaadó szolgálat magas szintjén áll, egyedül a kṛṣṇa-kathā és a kṛṣṇa-kathāval kapcsolatban álló témák érdeklik. Vidura mindenről hallani akart Maitreyától, s ezért tette fel kérdéseit, de arra vágyott, hogy minden, amit Maitreya elmond, kapcsolatban legyen Kṛṣṇával. Ahogy a tűz sem elégszik meg sohasem, emésszen fel bármilyen sok fát, az Úr tiszta bhaktájának sem elég, bármennyit hall is Kṛṣṇáról. A történelmi események, a társadalomra és a politikára vonatkozó elbeszélések mind transzcendentálissá válnak, amint kapcsolatba kerülnek Kṛṣṇával. Így lehet lelkivé tenni mindent, ami világi. Az egész világot Vaikuṇṭhává lehet varázsolni, ha minden világi tevékenységet a kṛṣṇa-kathāval kapcsolunk össze.
A világon két fontos kṛṣṇa-kathā terjedt el: a Bhagavad-gītā és a Śrīmad-Bhāgavatam. A Bhagavad-gītā azért kṛṣṇa-kathā, mert Kṛṣṇa beszélte el, míg a Śrīmad-Bhāgavatam azért, mert Kṛṣṇáról beszél. Az Úr Caitanya minden tanítványának azt tanácsolta, hogy szerte a világon megkülönböztetés nélkül mindenkinek prédikálja a kṛṣṇa-kathāt, mert az olyan transzcendentális értéket hordoz magában, amely mindenkit képes megtisztítani az anyagi szennyeződéstől.