HU/SB 7.2.11
11. VERS
- viṣṇur dvija-kriyā-mūlo
- yajño dharmamayaḥ pumān
- devarṣi-pitṛ-bhūtānāṁ
- dharmasya ca parāyaṇam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
viṣṇuḥ—az Úr Viṣṇu, az Istenség Legfelsőbb Személyisége; dvija—a brāhmaṇáknak és a kṣatriyáknak; kriyā-mūlaḥ—akinek a gyökere a yajña végzése és a Védákban említett rituális szertartások; yajñaḥ—a megtestesült yajña (az Úr Viṣṇu, akit yajña-puruṣaként ismernek); dharma-mayaḥ—vallásos elvekkel teli; pumān—a Legfelsőbb Személy; deva-ṛṣi—a félisteneknek és az olyan nagy ṛṣiknek, mint Vyāsadeva és Nārada; pitṛ—az ősatyáknak; bhūtānām—és minden más élőlénynek; dharmasya—a vallásos elveknek; ca—is; parāyaṇam—a menedéke.
FORDÍTÁS
A brahminikus kultúra alapelve nem más, mint elégedetté tenni az Úr Viṣṇut, az áldozati és rituális szertartások személyiségét. Az Úr Viṣṇu minden vallásos elv megtestesült tárháza, s Ő nyújt menedéket valamennyi félistennek, nagy pitānak és emberi lénynek. Amikor a brāhmaṇákat megölik, nem marad senki, aki a kṣatriyákat arra ösztönözné, hogy yajñákat végezzenek, és így a félistenek, akiknek az éhségét nem csillapítják majd a yajñák, szintén meghalnak.
MAGYARÁZAT
A brahminikus kultúra középpontjában Viṣṇu áll, éppen ezért Hiraṇyakaśipu terve az volt, hogy megöli Viṣṇut, mert ha Viṣṇu elpusztul, a brahminikus kultúra is természetszerűleg el fog veszni. Ha elvész a brahminikus kultúra, akkor nincs többé yajña, és yajña nélkül megszűnik a rendszeres esőzés (yajñād bhavati parjanyaḥ (BG 3.14)). Így az egész világon felborul a rend, s a félistenek vereséget szenvednek. Ebből a versből világos képet nyerhetünk arról, hogyan támad zűrzavar az emberi társadalomban, amikor elpusztul a védikus āryan civilizáció, és nincsenek többé brāhmaṇák által bemutatott védikus rituális szertartások. Kalau śūdra-sambhavaḥ: mivel manapság a világ népessége leginkább śūdrákból áll, a brahminikus kultúra feledésbe merült, s rendkívül nehéz megfelelő módon visszaállítani. Az Úr Caitanya ezért azt javasolta, hogy énekeljük az Úr szent nevét, s ez nagyon könnyen életre kelti majd a brahminikus kultúrát.
- harer nāma harer nāma
- harer nāmaiva kevalam
- kalau nāsty eva nāsty eva
- nāsty eva gatir anyathā
A démonikus népesség gyarapodása miatt az emberekből kiveszett a brahminikus kultúra, és kṣatriya kormány sincs. Ehelyett demokratikus kormány uralkodik, amelyben bármelyik śūdrát meg lehet szavazni, hogy vezesse a kormányt és kezébe vegye az uralkodói hatalmat. A sāstra kijelenti (SB 12.2.13), hogy a Kali-yuga mérgező hatására dasyu-prāyeṣu rājasu: a kormány a dasyuk, a rablók politikáját fogja követni. A brāhmaṇák nem adnak majd utasításokat, de még ha adnak is, nem lesznek kṣatriya uralkodók, akik követnék ezeket. A Satya-yugától eltekintve még hajdanán, azokban a napokban is, amikor a démonok a fénykorukat élték, Hiraṇyakaśipu azt tervezte, hogy elpusztítja a brahminikus kultúrát és a kṣatriya kormányt, s így zűrzavart teremt az egész világon. Noha a Satya-yugában ezt a tervet nagyon nehéz volt végrehajtani, a Kali-yugában, amikor rengeteg a śūdra és a démon, a brahminikus kultúra teljesen elveszett, és csakis a mahā-mantra éneklésével lehet visszaállítani. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalmat, a Hare Kṛṣṇa mozgalmat azért indítottuk el, hogy könnyen életre keltse a brahminikus kultúrát, s így az emberek boldogok és békések lehessenek ebben az életükben, valamint felkészülhessenek arra, hogy a következőben felemelkedjenek. Ezzel kapcsolatban Śrīla Madhvācārya a következő verset idézi a Brahmāṇḍa Purāṇából:
- vipra-yajñādi-mūlaṁ tu
- harir ity āsuraṁ matam
- harir eva hi sarvasya
- mūlaṁ samyaṅ mato nṛpa
„Ó, király! A démonok azt gondolják, hogy Hari, az Úr Viṣṇu a brāhmaṇák és a yajñák miatt létezik, de valójában Hari az oka mindennek, még a brāhmaṇáknak és a yajñáknak is.” A hari-kīrtana, azaz a saṇkīrtana mozgalom népszerűsítésével tehát a brahminikus kultúra és a kṣatriya irányítás automatikusan visszatér, s az emberek nagyon boldogok lesznek.