HU/SB 7.4.25-26
25-26. VERSEK
- mā bhaiṣṭa vibudha-śreṣṭhāḥ
- sarveṣāṁ bhadram astu vaḥ
- mad-darśanaṁ hi bhūtānāṁ
- sarva-śreyopapattaye
- jñātam etasya daurātmyaṁ
- daiteyāpasadasya yat
- tasya śāntiṁ kariṣyāmi
- kālaṁ tāvat pratīkṣata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mā—ne; bhaiṣṭa—féljetek; vibudha-śreṣṭhāḥ—ó, bölcsek kiválóságai; sarveṣām—mindnek; bhadram—a jószerencse; astu—legyen; vaḥ—nektek; mat-darśanam—meglátni Engem (vagy imákat ajánlani Nekem, vagy hallani Rólam, melyek mind abszolútak); hi—valójában; bhūtānām—minden élőlénynek; sarva-śreya—minden jószerencse; upapattaye—az elérésért; jñātam—ismert; etasya—ennek; daurātmyam—a gyalázatos tettek; daiteya-apasadasya—Hiraṇyakaśipué, a hatalmas démoné; yat—ami; tasya—ennek; śāntim—megszüntetni; kariṣyāmi—fogom; kālam—időt; tāvat—addig; pratīkṣata—csak várjatok.
FORDÍTÁS
Az Úr hangja a következőképpen szólt: Ó, bölcsek kiválóságai, ne féljetek! Szerencsét kívánok nektek! Legyetek a híveim azzal, hogy Rólam hallotok, Rólam énekeltek és Hozzám imádkoztok, mert e tettek által minden élőlény áldásban részesülhet. Mindent tudok Hiraṇyakaśipu cselekedeteiről, s nagyon hamar véget fogok vetni nekik. Addig is kérlek benneteket, legyetek türelmesek!
MAGYARÁZAT
Az emberek néha nagyon szeretnék látni Istent. A versben említett mad-darśanam — „látni Engem” — szóval kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a Bhagavad-gītāban (BG 18.55) az Úr azt mondja: bhaktyā mām abhijānāti. Ez annyit jelent, hogy a képesség, hogy megértsük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, hogy lássuk Őt, hogy beszéljünk Vele, az odaadó szolgálatban — a bhaktiban — elért fejlettségünktől függ. A bhakti kilenc tevékenységből áll: śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇaṁ pāda-sevanam arcanaṁ vandanaṁ dāsyaṁ sakhyam ātma-nivedanam (SB 7.5.23). Ezek az odaadó tettek mind abszolútak, ezért nincs alapvető különbség a templomi mūrti-imádat vagy aközött, hogy látjuk az Urat és dicsőségéről beszélünk. Sőt, valamennyi alkalmat ad arra, hogy lássuk az Urat, hiszen minden, amit odaadó szolgálatban végzünk, lehetőség arra, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk az Úrral. Az Úr hangjának vibrációja megjelent a bhakták között, és bár a személyt, akitől a hang származott, nem láthatták, mégis találkoztak az Úrral, látták Őt, mert imákat mondtak Hozzá, s az Úr hangjának vibrációja is jelen volt. Az anyagi világ törvényeivel ellentétben az, hogy látjuk az Urat, hogy imákat ajánlunk Neki vagy halljuk a transzcendentális vibrációt, nem különbözik egymástól. A tiszta bhaktákat éppen ezért az Úr dicsőítése tökéletesen elégedetté teszi. Ezt a dicsőítést kīrtanának nevezik. Ha kīrtanát végzünk, és halljuk a Hare Kṛṣṇa hangvibrációját, akkor valójában közvetlenül látjuk az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. El kell jutnuk e helyzet megvalósításáig, s akkor megérthetjük az Úr cselekedeteinek abszolút természetét.