HU/SB 7.9.52
52. VERS
- śrī-bhagavān uvāca
- prahrāda bhadra bhadraṁ te
- prīto ’haṁ te ’surottama
- varaṁ vṛṇīṣvābhimataṁ
- kāma-pūro ’smy ahaṁ nṛṇām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-bhagavān uvāca—az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; prahrāda—ó, kedves Prahlādám; bhadra—olyan kedves vagy; bhadram—minden jószerencsét; te—neked; prītaḥ—elégedett; aham—Én (vagyok); te—neked; asura-uttama—ó, legkiválóbb bhakta az asurák (ateisták) családjában; varam—áldást; vṛṇīṣva—kérj (Tőlem); abhimatam—kívánt; kāma-pūraḥ—aki mindenki vágyát teljesíti; asmi—vagyok; aham—Én; nṛṇām—minden embernek.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Prahlādám, ó, nemes lélek, az asurák családjának legkiválóbb tagja, szálljon rád minden jószerencse! Nagyon elégedett vagyok veled. Kedvemet lelem abban, hogy teljesítsem valamennyi élőlény vágyát, ezért kérj Tőlem bármilyen áldást, amit csak kívánsz!
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét bhakta-vatsalának ismerik, ami annyit jelent, hogy Ő a Legfelsőbb Személyiség, aki nagyon szereti bhaktáit. Nincs abban semmi rendkívüli, hogy az Úr minden áldást felkínált bhaktájának. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége tulajdonképpen így szólt: „Én mindenkinek a vágyait teljesítem. Mivel a bhaktám vagy, mindent természetesen megkapsz, amit csak saját magadnak kívánsz, de ha valaki másért imádkozol, az az imád is teljesülni fog.” Ha tehát a Legfelsőbb Úrhoz vagy bhaktájához fordulunk, illetve ha egy bhakta az áldásában részesít minket, természetes módon automatikusan elnyerjük a Legfelsőbb Úr áldásait. Yasya prasādād bhagavat-prasādaḥ. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azt mondja, hogy ha valaki elégedetté teszi a vaiṣṇava lelki tanítómestert, minden vágya beteljesül.