HU/SB 10.3.22
22. VERS
- ayaṁ tv asabhyas tava janma nau gṛhe
- śrutvāgrajāṁs te nyavadhīt sureśvara
- sa te ’vatāraṁ puruṣaiḥ samarpitaṁ
- śrutvādhunaivābhisaraty udāyudhaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ayam—ez (a gazember); tu—de; asabhyaḥ—aki egyáltalán nem civilizált (asura azt jelenti, hogy civilizálatlan, sura pedig civilizáltat jelent); tava—Tiéd, Uram; janma—születés; nau—miénk; gṛhe—otthonunkba; śrutvā—miután hallotta; agrajān te—minden fivéredet, akik Előtted születtek; nyavadhīt—megölte; sura-īśvara—a surák, a civilizált emberek Ura; saḥ—ő (ez a barbár Kaṁsa); te—Tiéd; avatāram—megjelenés; puruṣaiḥ—hadnagyaival; samarpitam—értesülve róla; śrutvā—miután hallotta; adhunā—most; eva—valóban; abhisarati—azonnal jönni fog; udāyudhaḥ—felemelt fegyverekkel.
FORDÍTÁS
Ó, Uram, félistenek Ura! Miután a barbár Kaṁsa meghallotta a jóslatot, hogy meg fogsz születni otthonunkban, s meg fogod ölni őt, sok-sok fivéredet megölt. Amint a hadnagyaitól megtudja, hogy megjelentél, azonnal ide jön majd fegyvereivel, hogy elpusztítson Téged.
MAGYARÁZAT
Kaṁsát ez a vers amiatt, hogy húgának oly sok gyermekét megölte, asabhyának nevezi, ami civilizálatlant vagy nagyon kegyetlent jelent. Amikor meghallotta a jóslatot, miszerint húga nyolcadik gyermeke meg fogja ölni őt, ez a barbár ember, Kaṁsa azonnal hajlandó lett volna ártatlan húga életére törni az esküvője napján. Egy civilizálatlan ember bármire képes az érzékei kielégítése érdekében. Gyermekeket, teheneket, brāhmaṇákat és időseket képes megölni, és senkinek sem kegyelmez. A védikus civilizáció szerint a teheneknek, a nőknek, a gyermekeknek, az időseknek és a brāhmaṇáknak meg kell bocsátanunk, ha hibát követnek el. Az asurák, a civilizálatlan emberek azonban ügyet sem vetnek erre. Napjainkban az emberek szabadon gyilkolják a teheneket és gyermekeket, ezért ez a civilizáció egyáltalán nem nevezhető emberinek, s akik e bűnös civilizáció élén állnak, civilizálatlan asurák csupán.
Az ilyen barbár emberek nem támogatják a Kṛṣṇa-tudatú mozgalmat. Közismert személyiségekként habozás nélkül kijelentik, hogy a Hare Kṛṣṇa mozgalom éneklése zavart kelt, pedig a Bhagavad-gītā (BG 9.14) egyértelműen azt mondja: satataṁ kīrtayanto māṁ yatantaś ca dṛḍha-vratāḥ. E vers szerint a mahātmāknak kötelességük énekelni a Hare Kṛṣṇa mantrát, és legjobb képességeik szerint igyekezniük kell, hogy az egész világon elterjesszék. Sajnos a társadalomban olyan civilizálatlan állapotok uralkodnak, hogy vannak olyan úgynevezett mahātmāk, akik készek megölni a teheneket és a gyermekeket, és készek megállítani a Hare Kṛṣṇa mozgalmat. Ilyen barbár tettekkel kellett a valóságban is szembenéznünk, amelyek a Hare Kṛṣṇa mozgalom bombayi központja, a „Hare Kṛṣṇa Land” ellen irányultak. Ugyanúgy, ahogy Kaṁsa nem ölhette meg Devakī és Vasudeva gyönyörű gyermekét, a civilizálatlan társadalom sem lesz képes útját állni a Kṛṣṇa-tudatú mozgalomnak, annak ellenére, hogy boldogtalan, hogy fejlődni látja. Sok nehézséggel kell majd azonban szembenéznünk, melyek számtalan formában érnek majd bennünket. Noha Kṛṣṇát nem lehet megölni, Vasudeva, Kṛṣṇa apja remegett, mert szeretetében azt gondolta, hogy Kaṁsa azonnal ott terem, és megöli fiát. Éppen így bár a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom nem különbözik Kṛṣṇától, és az asurák nem képesek megsemmisíteni, mégis félünk, hogy az asurák a világ bármely részén, bármelyik pillanatban elpusztíthatják.