HU/SB 10.13.59
59. VERS
- sapady evābhitaḥ paśyan
- diśo ’paśyat puraḥ-sthitam
- vṛndāvanaṁ janājīvya-
- drumākīrṇaṁ samā-priyam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sapadi—azonnal; eva—valójában; abhitaḥ—minden oldalon; paśyan—nézve; diśaḥ—az irányokban; apaśyat—az Úr Brahmā látta; puraḥ-sthitam—maga előtt; vṛndāvanam—Vṛndāvanát; jana-ājīvya-druma-ākīrṇam—fákkal sűrűn borítva, amelyek az ott élők számára a megélhetést jelentették; samā-priyam—és ami minden évszakban ugyanolyan kellemes volt.
FORDÍTÁS
Bárhová nézett, az Úr Brahmā minden irányban azonnal Vṛndāvanát látta maga előtt, teli fákkal, amelyek az ott élők számára a megélhetést jelentették, s amelyek minden évszakban egyformán kellemesek voltak.
MAGYARÁZAT
Janājīvya-drumākīrṇam: a fák és a többi növény mind nagyon fontosak, és egész évben, minden évszakban boldoggá teszik az embert. Ilyen a légkör Vṛndāvanában. Ott nem úgy van, hogy az egyik évszakban a fák örömet okoznak, a másik évszakban pedig nem: egyformán kellemesek az évszakok váltakozása során. A fák és a többi növény biztosítják a pénzkereset valódi módját, ami mindenki számára ajánlott. Sarva-kāma-dughā-mahī (SB 1.10.4). A fák és a növények azok, melyek az élethez valóban szükséges dolgokat biztosítják, s nem az ipar.