HU/SB 2.8.23
23. VERS
- yathātma-tantro bhagavān
- vikrīḍaty ātma-māyayā
- visṛjya vā yathā māyām
- udāste sākṣivad vibhuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yathā—mint; ātma-tantraḥ—független; bhagavān—az Istenség Személyisége; vikrīḍati—kedvteléseit élvezi; ātma-māyayā—belső energiája által; visṛjya—feladni; vā—valamint; yathā—ahogy (az Úr) kívánja; māyām—a külső energia; udāste—marad; sākṣivat—mint tanú; vibhuḥ—a mindenható
FORDÍTÁS
A független Istenség Személyisége belső energiája révén élvezi kedvteléseit, a megsemmisülés idején pedig külső energiájára bízza őket, míg Ő Maga mindennek a tanúja marad.
MAGYARÁZAT
Az Úr Śrī Kṛṣṇa — mivel Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége és minden inkarnáció kútfeje — az egyetlen független személyiség. Kedvtelését tölti, amikor saját vágya szerint teremt, s a megsemmisülés idején mindent átad a külső energiának. Pusztán belső energiájával megöli Pūtanā démont, holott mamája, Yaśodā ölében kedvtelését tölti. S amikor arra támad kedve, hogy elhagyja ezt a világot, olyan kedvtelésbe kezd, melyben elpusztítja saját családját (a Yadu-kulát), ám Ő Maga nem lesz a pusztulás áldozata. Mindennek tanúja, ami történik, még sincs köze semmihez. Minden szempontból független.
Parīkṣit Mahārāja még tökéletesebb tudásra vágyik, mert egy tiszta bhaktának mindent jól kell ismernie.