HU/SB 8.7.9
9. VERS
- tam utthitaṁ vīkṣya kulācalaṁ punaḥ
- samudyatā nirmathituṁ surāsurāḥ
- dadhāra pṛṣṭhena sa lakṣa-yojana-
- prastāriṇā dvīpa ivāparo mahān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—azt a hegyet; utthitam—felemelte; vīkṣya—látták; kulācalam—Mandaraként ismert; punaḥ—újra; samudyatāḥ—visszatért beléjük az élet; nirmathitum—hogy kiköpüljék a tejóceánt; sura-asurāḥ—a félistenek és a démonok; dadhāra—vitte; pṛṣṭhena—a hátán; saḥ—a Legfelsőbb Úr; lakṣa-yojana—százezer yojana (nyolcszázezer mérföld); prastāriṇā—kiterjedve; dvīpaḥ—egy nagy sziget; iva—mint; aparaḥ—egy másik; mahān—nagyon nagy.
FORDÍTÁS
Amikor a félistenek és a démonok látták, hogy a Mandara-hegy felemelkedik, visszatért beléjük az élet, s újra lelkesen hozzáláttak a köpüléshez. A hegy a hatalmas teknős hátán nyugodott, amely nyolcszázezer mérföldre nyúlt ki, akár egy hatalmas sziget.