HU/SB 8.15.8-9
8-9. VERSEK
- athāruhya rathaṁ divyaṁ
- bhṛgu-dattaṁ mahārathaḥ
- susrag-dharo ’tha sannahya
- dhanvī khaḍgī dhṛteṣudhiḥ
- hemāṅgada-lasad-bāhuḥ
- sphuran-makara-kuṇḍalaḥ
- rarāja ratham ārūḍho
- dhiṣṇya-stha iva havyavāṭ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
atha—ezután; āruhya—felszállt; ratham—a harci szekérre; divyam—mennyei; bhṛgu-dattam—amit Śukrācārya adott; mahā-rathaḥ—Bali Mahārāja, a nagy kocsihajtó; su-srak-dharaḥ—egy szép füzérrel ékesítve; atha—így; sannahya—testét páncél fedte; dhanvī—íjjal felszerelve; khaḍgī—kardot ragadva; dhṛta-iṣudhiḥ—egy tegezt megragadva; hema-aṅgada-lasat-bāhuḥ—karján arany ékességekkel; sphurat-makara-kuṇḍalaḥ—zafírokhoz hasonlatos csillogó fülbevalók díszítették; rarāja—világított; ratham ārūḍhaḥ—a szekérre szállva; dhiṣṇya-sthaḥ—az áldozati oltáron elhelyezkedve; iva—mint; havya-vāṭ—az imádott tűz.
FORDÍTÁS
Ekkor Bali Mahārāja, akit egy szép virágfüzér ékesített, harci szekerére szállt, melyet Śukrācārya adományozott neki. Felöltötte páncélját, magához vette íját, kardot ragadott, s felvett egy nyilakkal teli tegezt. Karját arany karkötők ékesítették, fülét zafír fülbevalók díszítették, s amikor harci szekerén helyet foglalt, úgy ragyogott, akár az imádandó tűz.