HU/SB 9.4.57-59
57-59. VERSEK
- ahaṁ sanat-kumāraś ca
- nārado bhagavān ajaḥ
- kapilo ’pāntaratamo
- devalo dharma āsuriḥ
- marīci-pramukhāś cānye
- siddheśāḥ pāra-darśanāḥ
- vidāma na vayaṁ sarve
- yan-māyāṁ māyayāvṛtāḥ
- tasya viśveśvarasyedaṁ
- śastraṁ durviṣahaṁ hi naḥ
- tam evaṁ śaraṇaṁ yāhi
- haris te śaṁ vidhāsyati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
aham—én; sanat-kumāraḥ ca—és a négy Kumāra (Sanaka, Sanātana, Sanat-kumāra és Sananda); nāradaḥ—Nārada, a mennyek bölcse; bhagavān ajaḥ—az univerzum legfelsőbb teremtménye, az Úr Brahmā; kapilaḥ—Devahūti fia; apāntaratamaḥ—Vyāsadeva; devalaḥ—a nagy bölcs, Devala; dharmaḥ—Yamarāja; āsuriḥ—Āsuri, a kiváló szent; marīci—Marīci, a nagy szent; pramukhāḥ—általuk vezetett; ca—szintén; anye—mások; siddha-īśāḥ—mindannyian tökéletes tudással rendelkeznek; pāra-darśanāḥ—látták minden tudás célját; vidāmaḥ—meg tudják érteni; na—nem; vayam—mindannyiunk; sarve—teljesen; yat-māyām—akinek illuzórikus energiája; māyayā—ez által az illuzórikus energia által; āvṛtāḥ—befedve; tasya—Övé; viśva-īśvarasya—az univerzum Urának; idam—ezt; śastram—a fegyverét (a korongot); durviṣaham—sőt elviselhetetlen; hi—valójában; naḥ—nekünk; tam—Neki; evam—ezért; śaraṇam yāhi—menj és keress menedéket; hariḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; te—neked; śam—áldásos életet; vidhāsyati—kétségtelenül adni fog.
FORDÍTÁS
Én [az Úr Śiva], Sanat-kumāra, Nārada, a legmélyebben tisztelt Úr Brahmā, Kapila [Devahūti fia], Apāntaratama [az Úr Vyāsadeva], Devala, Yamarāja, Āsuri, Marīci és az általa vezetett számtalan szent, valamint sokan mások, akik elérték a tökéletességet, ismerjük a múltat, a jelent és a jövőt. Mégis, mivel befed bennünket az Úr illuzórikus energiája, nem érthetjük meg, milyen kiterjedt ez az illuzórikus energia. Ehhez az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez kell fordulnod szabadulásért, mert ezt a Sudarśana cakrát még mi sem vagyunk képesek elviselni. Menj hát az Úr Viṣṇuhoz! Ő bizonyára lesz olyan kedves, hogy minden jószerencsével megáld.