HU/SB 9.4.61
61. VERS
- sandahyamāno ’jita-śastra-vahninā
- tat-pāda-mūle patitaḥ savepathuḥ
- āhācyutānanta sad-īpsita prabho
- kṛtāgasaṁ māvahi viśva-bhāvana
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sandahyamānaḥ—a forróságtól égetve; ajita-śastra-vahninā—az Istenség Legfelsőbb Személyisége fegyverének lángoló tüzétől; tat-pāda-mūle—lótuszlábához; patitaḥ—leborulva; sa-vepathuḥ—remegő testtel; āha—mondta; acyuta—ó, Uram, ó, csalhatatlan; ananta—ó, határtalan erejű; sat-īpsita—ó, Uram, akire a szentek vágynak; prabho—ó, legfelsőbb; kṛta-āgasam—legnagyobb bűnös; mā—nekem; avahi—nyújts védelmet; viśva-bhāvana—ó, egész univerzum jóakarója.
FORDÍTÁS
Durvāsā Muni, a nagy misztikus, akit a Sudarśana cakra heve perzselt, Nārāyaṇa lótuszlábához borult, s remegő testtel a következőképpen szólt: Ó, csalhatatlan, határtalan Úr, aki az egész univerzumot védelmezed, Te vagy minden bhakta egyedüli kívánatos célja! Uram, én nagyon bűnös vagyok. Kérlek, nyújts nekem védelmet!