HU/SB 9.9.26-27
26-27. VERSEK
- kṣudhārto jagṛhe vipraṁ
- tat-patny āhākṛtārthavat
- na bhavān rākṣasaḥ sākṣād
- ikṣvākūṇāṁ mahā-rathaḥ
- madayantyāḥ patir vīra
- nādharmaṁ kartum arhasi
- dehi me ’patya-kāmāyā
- akṛtārthaṁ patiṁ dvijam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṣudhā-ārtaḥ—éhségtől szenvedve; jagṛhe—megragadta; vipram—a brāhmaṇát; tat-patnī—a felesége; āha—mondta; akṛta-artha-vat—mivel elégedetlen, szerencsétlen és éhes volt; na—nem; bhavān—te magad; rākṣasaḥ—egy emberevő; sākṣāt—közvetlenül vagy valóban; ikṣvākūṇām—Ikṣvāku Mahārāja leszármazottjai között; mahā-rathaḥ—kiváló harcos; madayantyāḥ—Madayantīnak; patiḥ—a férje; vīra—ó, hős; na—ne; adharmam—vallástalan tett; kartum—tenni; arhasi—megérdemled; dehi—kérlek, engedd szabadon; me—enyém; apatya-kāmāyāḥ—egy fiúra vágyva; akṛta-artham—kinek vágya nem teljesült; patim—férjet; dvijam—aki egy brāhmaṇa.
FORDÍTÁS
A rākṣasa-ösztöntől hajtva, éhségtől űzve Saudāsa király megragadta a brāhmaṇát. Ekkor a szerencsétlen asszony, a brāhmaṇa felesége így szólt: „Ó, hős! Te valójában nem vagy emberevő, hanem Ikṣvāku Mahārāja leszármazottjai közé tartozol. Valójában nagy harcos vagy, Madayantī férje. Ne kövess el ilyen vallástalan tettet! Fiúgyermekre vágyom. Kérlek, add hát vissza férjemet, mert még nem termékenyített meg!”