HU/SB 9.10.6-7
6-7. VERSEK
- yo loka-vīra-samitau dhanur aiśam ugraṁ
- sītā-svayaṁvara-gṛhe triśatopanītam
- ādāya bāla-gaja-līla ivekṣu-yaṣṭiṁ
- sajjyī-kṛtaṁ nṛpa vikṛṣya babhañja madhye
- jitvānurūpa-guṇa-śīla-vayo ’ṅga-rūpāṁ
- sītābhidhāṁ śriyam urasy abhilabdhamānām
- mārge vrajan bhṛgupater vyanayat prarūḍhaṁ
- darpaṁ mahīm akṛta yas trir arāja-bījām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—az Úr Rāmacandra, aki; loka-vīra-samitau—a világ sok hősének társaságában, illetve közöttük; dhanuḥ—az íj; aiśam—az Úr Śiváé; ugram—nagyon kegyetlen; sītā-svayaṁvara-gṛhe—a teremben, ahol Sītā anya állt, hogy férjet válasszon; triśata-upanītam—az íjat, amit háromszáz ember vitt; ādāya—fogta (azt az íjat); bāla-gaja-līlaḥ—úgy téve, mint egy elefántborjú a cukornáderdőben; iva—mint az; ikṣu-yaṣṭim—egy szál cukornád; sajjyī-kṛtam—megfeszítette az íj húrját; nṛpa—ó, király; vikṛṣya—meghajlítva; babhañja—eltörte; madhye—középen; jitvā—győzelemmel megszerezve; anurūpa—éppen illő a helyzetéhez és a szépségéhez; guṇa—tulajdonságok; śīla—viselkedés; vayaḥ—kor; aṅga—test; rūpām—szépség; sītā-abhidhām—a Sītā nevezetű lány; śriyam—a szerencse istennője; urasi—a mellkasán; abhilabdhamānām—már megkapta őt korábban; mārge—azon az úton; vrajan—miközben sétált; bhṛgupateḥ—Bhṛgupatié; vyanayat—elpusztította; prarūḍham—mélyen gyökerező; darpam—büszkeséget; mahīm—a Földet; akṛta—befejezte; yaḥ—aki; triḥ—háromszor (hét); arāja—a királyi nemzetség nélkül; bījām—mag.
FORDÍTÁS
Ó, király! Az Úr Rāmacandra kedvtelései csodálatosak voltak, akár egy elefántborjúé. Abban a gyülekezetben, ahol Sītā anya akart férjet választani, a világ hősei körében eltörte az Úr Śiva íját. Ez az íj olyan nehéz volt, hogy háromszáz ember vitte, ám az Úr Rāmacandra megfeszítette, felhúrozta, és középen eltörte, épp úgy, ahogy egy elefántborjú tör el egy szál cukornádat. Az Úr így elnyerte Sītā anya kezét, aki alakját, szépségét, viselkedését, korát és természetét tekintve ugyanolyan transzcendentális tulajdonságokkal rendelkezett. Valójában a szerencse istennője volt ő, aki örökké az Úr mellkasán pihen. Miután az Úr Rāmacandra elnyerte Sītāt a vetélytársak gyülekezetében, s hazafelé tartott Sītā otthonából, találkozott Paraśurāmával. Noha Paraśurāma nagyon büszke volt, mert huszonegyszer szabadította meg a Földet a királyi rendtől, az Úr, aki a királyi rend kṣatriyájaként jelent meg, legyőzte őt.