HU/SB 4.16.5

Revision as of 17:44, 7 April 2019 by Gyorgyi (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


5. VERS

eṣa vai loka-pālānāṁ
bibharty ekas tanau tanūḥ
kāle kāle yathā-bhāgaṁ
lokayor ubhayor hitam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

eṣaḥ—ez a király; vai—bizonyára; loka-pālānām—valamennyi félistennek; bibharti—viseli; ekaḥ—egyedül; tanau—testében; tanūḥ—a testek; kāle kāle—idővel; yathā—szerint; bhāgam—a megfelelő rész; lokayoḥ—a bolygórendszereknek; ubhayoḥ—mindkettő; hitam—jólét.


FORDÍTÁS

Idővel ez a király képes lesz arra, hogy egyedül, saját testében fenntartson minden élőlényt, és kellemes életkörülményeket teremtsen számukra azzal, hogy megnyilvánul mint a különféle félistenek, hogy irányítói feladataikat elvégezze. Így fogja fenntartani a felső bolygórendszert is, amikor arra ösztönzi népét, hogy védikus áldozatokat mutassanak be. Amikor elérkezik az ideje, a Föld bolygó fennmaradásáról is gondoskodik majd, s elegendő esővel látja el.


MAGYARÁZAT

A világ fennmaradását biztosító különféle részlegek működéséért felelős félistenek nem mások, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségének segédei. Amikor Istennek egy inkarnációja alászáll erre a bolygóra, akkor a félistenek, például a napisten, a holdisten vagy a mennyek királya, Indra, mind csatlakoznak Hozzá. Ebből következően Isten inkarnációja képes a részlegeket vezető félistenek helyett cselekedni, hogy fenntartsa a bolygórendszerek rendjét. A Föld bolygónak a megfelelő esőzés nyújt védelmet. Ahogyan azt a Bhagavad-gītā és a többi szentírás elmondja, az emberek azért végeznek áldozatokat, hogy elégedetté tegyék a félisteneket, akik az esőt adják.

annād bhavanti bhūtāni parjanyād anna-sambhavaḥ yajñād bhavati parjanyo yajñaḥ karma-samudbhavaḥ

„Mindenki teste gabonaféléken él, melyek az esőből származnak. Az eső a yajña [az áldozat] végzéséből ered, a yajña pedig az előírt kötelességekből születik.” (BG 3.14)

A yajña    —    az áldozat    —    megfelelő végzésére tehát szükség van. Ahogyan ez a vers is utal rá, Pṛthu király minden alattvalóját arra biztatta, hogy végezzék el az áldozati szertartásokat annak érdekében, hogy ne sújtsa őket éhínség vagy nyomorúság. A Kali-yugában azonban az úgynevezett világi államokban a kormány végrehajtó testülete tölti be a királyok és elnökök szerepét, akik mind ostobák és gazemberek, s nem ismerik sem a természet szövevényes törvényeit, sem az áldozatok elveit. Ezek a gazemberek csak terveket szövögetnek, amelyek mind kudarcra vannak ítélve, s az emberek örökké szenvednek az ennek következtében őket sújtó bajoktól. A śāstrák szerint ezen az állapoton a következőképpen lehet segíteni:

harer nāma harer nāma harer nāmaiva kevalam kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā

Ahhoz, hogy javítsunk az államvezetés szerencsétlen helyzetén, az embereknek a mahā-mantrát kell énekelniük: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare  / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare.