HU/SB 7.4.19
19. VERS
- sa itthaṁ nirjita-kakub
- eka-rāḍ viṣayān priyān
- yathopajoṣaṁ bhuñjāno
- nātṛpyad ajitendriyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—ő (Hiraṇyakaśipu); ittham—így; nirjita—meghódította; kakup—az univerzum minden égtáját; eka-rāṭ—az egész univerzum egyeduralkodója; viṣayān—anyagi érzéktárgyak; priyān—nagyon kellemes; yathā-upajoṣam—amennyire lehetséges; bhuñjānaḥ—élvezve; na—nem; atṛpyat—elégedett volt; ajita-indriyaḥ—mert képtelen volt uralkodni az érzékein.
FORDÍTÁS
Ám annak ellenére, hogy megkaparintotta azt a hatalmat, amellyel minden irányban mindent fölött uralkodhatott, és annak ellenére, hogy az érzékkielégítés legváltozatosabb, legélvezetesebb formáiból annyi gyönyört meríthetett, amennyit csak akart, elégedetlen volt, mert ahelyett hogy legyőzte volna az érzékeit, a szolgájuk maradt.
MAGYARÁZAT
Ez a vers az asurák életét mutatja be. Az ateisták gyarapodhatnak anyagilag, és rendkívüli kényelmet teremthetnek az érzékeik számára, de mivel az érzékek irányítása alatt állnak, nem lehetnek elégedettek. Ez a modern civilizáció eredménye. A materialisták nagyon fejlett szintre jutottak el a pénz és a nők élvezete terén, az emberi társadalomban mégis elégedetlenség uralkodik, mert Kṛṣṇa-tudat nélkül az emberi társadalomban nem lehet béke és boldogság. Ami az anyagi érzékkielégítést illeti, a materialisták fokozhatják élvezetüket, amennyire csak vágynak rá, mivel azonban az ilyen anyagi helyzetben élő emberek az érzékeiket szolgálják, nem lehetnek elégedettek. Hiraṇyakaśipu jó példa az emberiség elégedetlen állapotára.