HU/SB 7.4.29
29. VERS
- śrī-nārada uvāca
- ity uktā loka-guruṇā
- taṁ praṇamya divaukasaḥ
- nyavartanta gatodvegā
- menire cāsuraṁ hatam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-nāradaḥ uvāca—Nārada Muni, a nagy szent mondta; iti—így; uktāḥ—megszólította; loka-guruṇā—mindenki legfőbb lelki tanítómestere; tam—Neki; praṇamya—hódolatát ajánlva; divaukasaḥ—az összes félisten; nyavartanta—visszatért; gata-udvegāḥ—minden aggodalomtól megszabadulva; menire—gondolták; ca—szintén; asuram—a démon (Hiraṇyakaśipu); hatam—halott.
FORDÍTÁS
Nārada Muni, a nagy szent így folytatta: Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége, mindenki lelki tanítómestere megnyugtatta a mennyei bolygókon élő félisteneket, azok tiszteletteljes hódolatukat ajánlották Neki, majd azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy Hiraṇyakaśipu démon valójában már halott, hazatértek.
MAGYARÁZAT
Az ostobáknak, akik a félisteneket imádják, jól meg kell jegyezniük, hogy amikor a démonok háborgatják a félisteneket, a félistenek az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fordulnak védelemért. Ha tehát a félistenek az Úrhoz menekülnek, akkor miért nem fordulnak a Legfelsőbb Úrhoz a félistenek imádói is, ha valamire vágynak? A Śrīmad-Bhāgavatamban (SB 2.3.10) ez áll:
- akāmaḥ sarva-kāmo vā
- mokṣa-kāma udāra-dhīḥ
- tīvreṇa bhakti-yogena
- yajeta puruṣaṁ param
„Aki fejlettebb értelemmel rendelkezik — akár tele van mindenféle anyagi vággyal, akár mentes azoktól, akár a felszabadulásra vágyik — , annak minden eszközzel a legfelsőbb egészet, az Istenség Személyiségét kell imádnia.” Akár karmī, akár jñānī, akár yogī valaki, ha egy bizonyos áldásra vágyik, még ha az anyagi is, forduljon a Legfelsőbb Úrhoz, és Hozzá imádkozzon, mert akkor kívánsága teljesülni fog. Nincs szükség arra, hogy vágyaink beteljesülése reményében külön valamelyik félistenhez forduljunk.