| „A lélek örökkévaló. Na hanyate hanyamāne śarīre. (BG 2.20) »Ha a testet meg is ölik, õ akkor sem pusztul el.« Folytatódik. Pontosabban, a tudat átkerül egy másik testbe, s ezáltal újra életet kapunk az anyagi létben. A Bhagavad-gītā ezt szintén leírja: Yaṁ yaṁ vāpi smaran bhāvaṁ tyajaty ante kalevaram. (BG 8.6) »Amilyen létállapotra emlékszik az ember teste elhagyásakor.« Ha a halál pillanatában a tudat tiszta, akkor a következő élet nem itt fog kezdődni az anyagi világban, hanem a tiszta lelki világban. De ha a halál beálltakor, amikor ezt a testet elhagyjuk, a tudat nem tiszta, akkor újra anyagi testet kell elfogadnunk. Ez a folyamat zajlik az anyagi természet törvényei irányításával.”
|
