„A szentírásokban azt találjuk, hogy Isten királysága Vaikuṇṭha. Vaikuṇṭha azt jelenti: vigata-kuṇṭha yatra. Kuṇṭha aggodalmat jelent. A helyet, ahol nincs aggodalom, Vaikuṇṭhának nevezik. Kṛṣṇa kijelenti: nāhaṁ tiṣṭhāmi vaikuṇṭhe yogināṁ hṛdayeṣu ca. »Kedves Nāradám, ne gondold, hogy Vaikuṇṭhán maradok, hogy mindig királyságomban vagy a yogik szívében vagyok. Nem.« Tat tat tiṣṭhāmi nārada yatra gāyanti mad-bhaktāḥ: „Ahol bhaktáim a Szent Nevemet éneklik vagy dicsőségemet zengik, ott jelen vagyok, megjelenek Én.”
|