HU/SB 1.7.12
12. VERS
- parīkṣito ’tha rājarṣer
- janma-karma-vilāpanam
- saṁsthāṁ ca pāṇḍu-putrāṇāṁ
- vakṣye kṛṣṇa-kathodayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
parīkṣitaḥ—Parīkṣit királynak; atha—így; rājarṣeḥ—a királynak, aki ṛṣi volt a királyok között; janma—születése; karma—tettei; vilāpanam—felszabadítás; saṁsthām—lemondás a világról; ca—és; pāṇḍu-putrāṇām—Pāṇḍu fiainak; vakṣye—beszélni fogok; kṛṣṇa-kathā-udayam—az, ami az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről, Kṛṣṇáról szóló elbeszélések szintjére emel.
FORDÍTÁS
Sūta Gosvāmī így szólt a Śaunaka vezette ṛṣikhez: Elkezdem hát transzcendentális elbeszélésemet az Úr Kṛṣṇáról, Parīkṣit király — a királyok bölcse — születéséről, tetteiről és felszabadulásáról, valamint Pāṇḍu fiairól, akik lemondtak a világi rendről.
MAGYARÁZAT
Az Úr Kṛṣṇa olyan kegyes az elesett lelkekhez, hogy személyesen jelenik meg a különféle élőlények között, s velük együtt részt vesz mindennapi tevékenységeikben. Minden történelmi eseményt — legyen az régen történt vagy újabb kori —, ha kapcsolatban áll az Úr cselekedeteivel, az Úrról szóló transzcendentális elbeszélésként kell elfogadnunk. Kṛṣṇa nélkül a kiegészítő írások, mint például a Purāṇák és a Mahābhārata nem többek egyszerű történeteknél vagy történelmi eseményeknél. De Kṛṣṇával összekapcsolódva transzcendentálissá válnak, s meghallgatva ezeket azonnal transzcendentális kapcsolatba kerülünk az Úrral. A Śrīmad-Bhāgavatam szintén egy Purāṇa, de ennek a Purāṇának az a leglényegesebb jellemzője, hogy az Úr cselekedeteit helyezi a középpontba, nem csupán a kiegészítő történelmi eseményeket. Ezért Caitanya Mahāprabhu a legtisztább Purāṇaként ajánlja a Śrīmad-Bhāgavatamot. Van a Bhāgavata Purāṇa híveinek egy olyan kevésbé intelligens csoportja, akik rögtön az Úrnak azokat a cselekedeteit akarják élvezni, amelyeket a Tizedik Ének beszél el, anélkül hogy megértenék az előző énekeket. Helytelenül azt gondolják, hogy a többi ének nincs kapcsolatban Kṛṣṇával, s így — inkább ostobának, mint okosnak nevezhető módon — a Tizedik Ének olvasásába kezdenek. Legfőképpen nekik mondjuk: a Bhāgavatam többi éneke ugyanolyan fontos, mint a Tizedik Ének. Senkinek sem szabad a Tizedik Ének témájában elmélyednie, amíg nem értette meg tökéletesen a többi kilenc ének jelentését. Kṛṣṇa és tiszta bhaktái — például a Pāṇḍavák — egyazon szinten állnak. Kṛṣṇa mellől nem hiányoznak a Vele különféle rasákban, kapcsolatokban álló bhakták, s az olyan tiszta bhakták, mint a Pāṇḍavák sem léteznek Kṛṣṇa nélkül. A bhakták és Kṛṣṇa mindig kapcsolatban állnak egymással, és soha nem választhatók el. Ezért a róluk folytatott beszéd kṛṣṇa-kathā, az Úrról szóló elbeszélés.