HU/SB 1.8.6
6. VERS
- yājayitvāśvamedhais taṁ
- tribhir uttama-kalpakaiḥ
- tad-yaśaḥ pāvanaṁ dikṣu
- śata-manyor ivātanot
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yājayitvā—végzésével; aśvamedhaiḥ—olyan yajña, amelynek során lovat áldoznak fel; tam—őt (Yudhiṣṭhira királyt); tribhiḥ—három; uttama—legjobb; kalpakaiḥ—megfelelő eszközökkel, alkalmas papok segítségével elvégezve; tat—az; yaśaḥ—hírnév; pāvanam—erényes; dikṣu—minden irány; śata-manyoḥ—Indra, aki száz ilyen áldozatot mutatott be; iva—mint; atanot—elterjed.
FORDÍTÁS
Az Úr Śrī Kṛṣṇa három tökéletesen bemutatott aśvamedha-yajñát [lóáldozatot] hajtatott végre Yudhiṣṭhira Mahārājával, s így elérte, hogy a világ minden táján dicsőítsék a király erényeit, akárcsak Indráét, aki száz ilyen áldozatot mutatott be.
MAGYARÁZAT
Ez a vers szinte bevezetés a Yudhiṣṭhira Mahārāja bemutatta aśvamedha-yajñához. Annak, hogy Yudhiṣṭhira Mahārāját a mennyek királyához hasonlítják, nagy jelentősége van. A mennyek királya gazdagságban sok ezerszer felülmúlja Yudhiṣṭhira Mahārāját, Yudhiṣṭhira Mahārāja hírneve azonban mégsem volt kisebb. Ennek az az oka, hogy Yudhiṣṭhira Mahārāja az Úr tiszta bhaktája volt, és pusztán az Úr kegyéből a mennyek királyával került egy szintre, annak ellenére, hogy ő csak három yajñát hajtott végre, míg a mennyek királya százat. Ilyen kiváltságos helyzetben van az Úr bhaktája. Az Úr mindenkivel egyenlően bánik, de bhaktája mindig dicsőségesebb, mert örökké kapcsolatban áll a Leghatalmasabbal. A Nap egyenletesen szórja sugarait, mégis vannak olyan területek, ahol mindig sötétség uralkodik. Ez nem a Nap, hanem a befogadó képesség miatt van így. Ehhez hasonlóan azok, akik az Úr száz százalékos bhaktái, megkapják az Úr teljes kegyét, amelyet mindig, mindenhol egyformán áraszt.