HU/SB 3.4.21
21. VERS
- so ’haṁ tad-darśanāhlāda-
- viyogārti-yutaḥ prabho
- gamiṣye dayitaṁ tasya
- badaryāśrama-maṇḍalam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ aham–így magam; tat–Övé; darśana–látás; āhlāda–öröm; viyoga–anélkül; ārti-yutaḥ–szenvedve a nyomorúságtól; prabho–drága uram; gamiṣye–menni fogok; dayitam–így utasított; tasya–Övé; badaryāśrama–Badarikāśrama a Himalájában; maṇḍalam–a társaság.
FORDÍTÁS
Kedves Vidurám! Őrült módjára vágyom arra a boldogságra, amit az Úr látványa jelent, s hogy enyhítsek e szenvedésen, társasága elnyerése érdekében most Badarikāśrama felé tartok a Himalájába, követve az Ő utasítását.
MAGYARÁZAT
Az a tiszta bhakta, aki Uddhava szintjén áll, szünet nélkül az Úrral van az egyidejű elválás és találkozás kettős érzésében. Egy tiszta bhakta egy pillanatra sem hagy fel az Úr transzcendentális szolgálatával – ez a legfőbb elfoglaltsága. Uddhava számára az Úr távolléte elviselhetetlen volt, ezért Badarikāśramába indult az Úr utasításának engedelmeskedve, hiszen az Úr utasítása és maga az Úr nem különböznek egymástól. Amíg az ember az Úr utasítására cselekszik, valójában nincs Tőle távol.