HU/SB 3.11.9

Revision as of 10:00, 19 February 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


9. VERS

dvādaśārdha-palonmānaṁ
caturbhiś catur-aṅgulaiḥ
svarṇa-māṣaiḥ kṛta-cchidraṁ
yāvat prastha-jala-plutam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dvādaśa-ardha–hat; pala–a súlymértéknek; unmānam–mérőedény; caturbhiḥ–négynek a súlyával; catuḥ-aṅgulaiḥ–négy ujjnyi hosszú; svarṇa–aranynak; māṣaiḥ–a súlynak; kṛta-chidram–lyukat fúrva; yāvat–ameddig; prastha–egy prastha hosszú; jala-plutam–vízzel teli.


FORDÍTÁS

Egy nāḍikānak vagy daṇḍának a megméréséhez egy hat pala (tizennégy uncia) súlyú rézedényre van szükség, amelybe lyukat fúrunk egy négy māṣa súlyú és négy ujjnyi hosszú aranyrúddal. Egy daṇḍának nevezik azt az időt, ami addig telik le, míg az edényt a vízre helyezve a víz ki nem csordul az edényből.


MAGYARÁZAT

Ez a vers azt mondja, hogy a lyukat a rézből készült mérőedénybe egy olyan rúddal kell készíteni, amelynek súlya nem több négy māṣánál, hossza pedig nem több, mint négy ujj. Ez a lyuk átmérőjét határozza meg. Az edény süllyedni kezd a vízben, s azt az időt, ami addig eltelik, amíg a víz kicsordul belőle, egy daṇḍának hívják. Ez a daṇḍa mérésének egyik módszere, hasonló ahhoz, ahogyan a homokórával mérjük az időt. Láthatjuk, hogy a védikus civilizáció napjaiban nem volt hiányos az emberek fizikai, kémiai vagy magasabb szintű matematikai tudása. A mértékegységeket számtalan módszerrel számították, a lehető legegyszerűbben.