HU/SB 3.14.51
51. VERS
- maitreya uvāca
- śrutvā bhāgavataṁ pautram
- amodata ditir bhṛśam
- putrayoś ca vadhaṁ kṛṣṇād
- viditvāsīn mahā-manāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
maitreyaḥ uvāca–a bölcs Maitreya így szólt; śrutvā–amikor hallotta; bhāgavatam–hogy az Úr nagy bhaktája; pautram–unoka; amodata–örömét lelte; ditiḥ–Diti; bhṛśam–rendkívül; putrayoḥ–két fiának; ca–szintén; vadham–az elpusztítása; kṛṣṇāt–Kṛṣṇa által; viditvā–ezt tudva; āsīt–vált; mahā-manāḥ–nagyon elégedett az elméjében.
FORDÍTÁS
A bölcs Maitreya így szólt: Amikor Diti hallotta, hogy unokája nagy bhakta lesz, s hogy fiait Kṛṣṇa fogja elpusztítani, elméjét elégedettség töltötte el.
MAGYARÁZAT
Amikor Diti megtudta, hogy amiatt, hogy nem a megfelelő időpontban esett teherbe, fiai démonok lesznek, és harcba szállnak az Úrral, nagyon elkeseredett. Ám amikor hallotta, hogy unokája nagy bhakta lesz, két fiát pedig az Úr pusztítja majd el, végtelen elégedettség töltötte el. Diti egy nagy bölcs felesége és a nagy Prajāpati, Dakṣa leánya volt, éppen ezért tudta, hogy rendkívüli szerencse, ha valakit az Istenség Személyisége pusztít el. Az Úr abszolút, ezért erőszakos és erőszaktól mentes tettei egyaránt az abszolút síkon állnak, s így nincsen különbség közöttük. Az anyagi erőszaknak és erőszak-nélküliségnek semmi köze nincs az Úr cselekedeteihez. Az a démon, akit Ő öl meg, ugyanazt éri el, mint az, aki sok-sok életen át végzett lemondásáért elnyeri a felszabadulást. Fontos ebben a versben a bhṛśam szó, mert arra utal, hogy Diti várakozásán felül elégedett volt.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Harmadik Énekének tizennegyedik fejezetéhez, melynek címe: „Diti alkonyatkor teherbe esik”.