HU/SB 4.16.25
25. VERS
- eṣa sva-sadmopavane sametya
- sanat-kumāraṁ bhagavantam ekam
- ārādhya bhaktyālabhatāmalaṁ taj
- jñānaṁ yato brahma paraṁ vidanti
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
eṣaḥ—ez a király; sva-sadma—palotájának; upavane—a kertben; sametya—találkozik; sanat-kumāram—Sanat-kumārával; bhagavantam—az imádandó; ekam—egyedül; ārādhya—imádva; bhaktyā—odaadással; alabhata—el fogja érni; amalam—szennyeződés nélkül; tat—az; jñānam—transzcendentális tudást; yataḥ—ami által; brahma—szellem; param—legfelsőbb, transzcendentális; vidanti—élvezik, tudják.
FORDÍTÁS
Palotája kertjében Pṛthu király találkozni fog Sanat-kumārával, a négy Kumāra egyikével. Odaadással imádja majd őt, s olyan szerencse éri, hogy meghallgathatja tanítását, mely a transzcendentális boldogság élvezetében részesíti az embert.
MAGYARÁZAT
A vidanti szó olyan emberre utal, aki ismer vagy élvez valamit. Amikor valakit a lelki tanítómester megfelelő tanításban részesít, s így megérti a transzcendentális gyönyört, élvezheti az életet. A Bhagavad-gītā (BG 18.54 ) kijelenti:
- brahma-bhūtaḥ prasannātmā'
- na śocati na kāṅkṣati.
Amikor valaki eljut a Brahman-síkra, többé nem vágyakozik és nem bánkódik — valódi transzcendentális, gyönyörteli élvezetben van része. Pṛthu király ugyan Viṣṇu inkarnációja volt, mégis arra tanította birodalmának népét, hogy kövessék egy lelki tanítómester utasításait, aki a tanítványi láncolatot képviseli. Ez mindenkinek szerencsét hoz, s így már ebben az anyagi világban gyönyörteli életet élvezhet. Ebben a versben a vidanti igét néha „megért” értelemben használják. Amikor valaki megérti a Brahmant, minden dolog legfelsőbb forrását, egy gyönyörteli élet élvezetében lesz része.