HU/SB 6.2.9-10
9-10. VERSEK
- stenaḥ surā-po mitra-dhrug
- brahma-hā guru-talpa-gaḥ
- strī-rāja-pitṛ-go-hantā
- ye ca pātakino ’pare
- sarveṣām apy aghavatām
- idam eva suniṣkṛtam
- nāma-vyāharaṇaṁ viṣṇor
- yatas tad-viṣayā matiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
stenaḥ—aki lop; surā-paḥ—egy részeg; mitra-dhruk—aki barátja vagy rokona ellen fordul; brahma-hā—aki megöl egy brāhmaṇát; guru-talpa-gaḥ—aki nemi kapcsolatba kerül tanítója vagy guruja feleségével; strī—nők; rāja—király; pitṛ—apa; go—teheneknek; hantā—a gyilkosa; ye—akik; ca—szintén; pātakinaḥ—bűnöket követtek el; apare—sokan mások; sarveṣām—mindegyiküknek; api—bár; agha-vatām—akik sok bűnt követtek el; idam—ez; eva—bizonyára; su-niṣkṛtam—a tökéletes jóvátétel; nāma-vyāharaṇam—a szent név éneklése; viṣṇoḥ—az Úr Viṣṇué; yataḥ—ami miatt; tat-viṣayā—arra, aki énekli a szent nevet; matiḥ—figyelme.
FORDÍTÁS
Az Úr Viṣṇu szent nevének éneklése a legjobb vezeklés annak, aki aranyat vagy más értékeket lopott, aki részeges, aki cserbenhagyta barátját vagy rokonát, aki megölt egy brāhmaṇát, vagy akinek guruja vagy más feljebbvalója feleségével volt nemi kapcsolata. Ez a legjobb útja a vezeklésnek azok számára is, akik megöltek egy nőt, a királyt vagy az apjukat, s akik teheneket mészároltak le. Minden bűnös ember számára ez a legjobb. E bűnösök pusztán az Úr Viṣṇu szent neve éneklésével magukra vonhatják a Legfelsőbb Úr figyelmét, aki azt gondolja: „Ez az ember szent nevemet énekelte, kötelességem hát, hogy védelmet nyújtsak neki.”