HU/SB 6.9.25
25. VERS
- ya eka īśo nija-māyayā naḥ
- sasarja yenānusṛjāma viśvam
- vayaṁ na yasyāpi puraḥ samīhataḥ
- paśyāma liṅgaṁ pṛthag īśa-māninaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—Ő, aki; ekaḥ—egyetlen; īśaḥ—irányító; nija-māyayā—transzcendentális energiája által; naḥ—minket; sasarja—teremtett; yena—aki által (akinek kegyéből); anusṛjāma—mi is teremtünk; viśvam—az univerzumot; vayam—mi; na—nem; yasya—akinek; api—bár; puraḥ—előttünk; samīhataḥ—Neki, aki cselekszik; paśyāma—látni; liṅgam—a formát; pṛthak—különálló; īśa—irányítóknak; māninaḥ—gondoljuk magunkat.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki külső energiája révén megteremtett minket, s akinek kegyéből folytatjuk az univerzum teremtését, mindig előttünk áll Felsőlélekként, mi azonban nem látjuk alakját. Nem pillanthatjuk meg Őt, mert mindannyian azt hisszük, hogy szabad és független istenek vagyunk.
MAGYARÁZAT
Íme itt a magyarázat arra, miért nem látja a feltételekhez kötött lélek szemtől szemben az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Noha az Úr megjelenik előttünk az Úr Kṛṣṇaként vagy az Úr Rāmacandraként, és az emberi társadalomban él vezetőként vagy királyként, a feltételekhez kötött lélek nem értheti meg Őt. Avajānanti māṁ mūḍhā mānuṣīṁ tanum āśritam: az ostobák (mūḍhák) kigúnyolják az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, azt gondolván, hogy közönséges emberi lény. Bármilyen jelentéktelenek vagyunk, azt hisszük, hogy mi szintén Isten vagyunk, s mi is képesek vagyunk megteremteni egy univerzumot vagy egy másik Istent. Ez az oka, hogy nem láthatjuk vagy nem érthetjük meg az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Ezzel kapcsolatban Śrīla Madhvācārya kijelenti:
liṅgam eva paśyāmaḥ kadācid abhimānas tu devānām api sann iva prāyaḥ kāleṣu nāsty eva tāratamyena so ’pi tu
Más és más mértékben ugyan, de valamennyien feltételekhez vagyunk kötve, mégis azt hisszük, hogy mi vagyunk Isten. Ezért aztán nem érthetjük meg Őt, s nem láthatjuk közvetlenül.