HU/SB 6.10.13-14
13-14. VERSEK
- athendro vajram udyamya
- nirmitaṁ viśvakarmaṇā
- muneḥ śaktibhir utsikto
- bhagavat-tejasānvitaḥ
- vṛto deva-gaṇaiḥ sarvair
- gajendropary aśobhata
- stūyamāno muni-gaṇais
- trailokyaṁ harṣayann iva
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
atha—ezután; indraḥ—a mennyek királya; vajram—a villámot; udyamya—szorosan megragadva; nirmitam—készített; viśvakarmaṇā—Viśvakarmā által; muneḥ—a nagy bölcsnek, Dadhīcinek; śaktibhiḥ—az erejével; utsiktaḥ—átitatott; bhagavat—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; tejasā—lelki erővel; anvitaḥ—megáldott; vṛtaḥ—körülvéve; deva-gaṇaiḥ—a többi félistennel; sarvaiḥ—mind; gajendra—elefántjának; upari—hátára; aśobhata—ragyogott; stūyamānaḥ—imákat ajánlottak neki; muni-gaṇaiḥ—a szentek; trai-lokyam—a három világnak; harṣayan—örömet okozva; iva—mintha lett volna.
FORDÍTÁS
Ezután Indra király erősen megragadta a villámot, amit Viśvakarmā Dadhīci csontjaiból készített. Dadhīci Muni rendkívüli erejével átitatva és az Istenség Legfelsőbb Személyisége hatalmától megvilágosodva Indra a félistenek gyűrűjében Airāvata hátára pattant. Minden nagy bölcs őt dicsőítette. Gyönyörű ragyogást árasztott, s amint elvágtatott, hogy elpusztítsa Vṛtrāsurát, megörvendeztette a három világot.