HU/SB 7.1.7
7. VERS
- sattvaṁ rajas tama iti
- prakṛter nātmano guṇāḥ
- na teṣāṁ yugapad rājan
- hrāsa ullāsa eva vā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sattvam—a jóság kötőereje; rajaḥ—a szenvedély kötőereje; tamaḥ—a tudatlanság kötőereje; iti—így; prakṛteḥ—az anyagi természeté; na—nem; ātmanaḥ—a szellemi léleké; guṇāḥ—kötőerők; na—nem; teṣām—az övék; yugapat—egyidejűleg; rājan—ó, király; hrāsaḥ—csökkenés; ullāsaḥ—szembetűnőség; eva—bizonyára; vā—vagy.
FORDÍTÁS
Kedves Parīkṣit királyom! Az anyagi kötőerők — a sattva-guṇa, a rajo-guṇa és a tamo-guṇa — mind az anyagi világhoz tartoznak, s az Istenség Legfelsőbb Személyiségének még a közelébe sem kerülhetnek. Ez a három guṇa nem képes úgy működni, hogy hatásuk egyidejűleg fokozódjon és csökkenjen.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége eredeti helyzetét az egyenlőség jellemzi. Sem a sattva-guṇa, sem a rajo-guṇa, sem a tamo-guṇa nem befolyásolhatja, mert ezek az anyagi kötőerők a közelébe sem mehetnek a Legfelsőbb Úrnak, akit éppen ezért a legfelsőbb īśvarának neveznek. Īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ: Ő a legfelsőbb irányító. Ő irányítja az anyagi kötőerőket (daivī hy eṣā guṇamayī mama māyā (BG 7.14)). Mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate (BG 9.10): az anyagi természet (prakṛti) az Ő parancsára működik. Hogyan kerülhetne így az Úr a prakṛti kötőerőinek hatása alá? Az anyagi kötőerők Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét sohasem befolyásolhatják, ezért Ő nem lehet részrehajló.