HU/SB 7.11.17
17. VERS
- jaghanyo nottamāṁ vṛttim
- anāpadi bhajen naraḥ
- ṛte rājanyam āpatsu
- sarveṣām api sarvaśaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jaghanyaḥ—alacsony származású (személy); na—nem; uttamām—felsőbbrendű; vṛttim—a megélhetés módja; anāpadi—amikor a társadalomban nincs zűrzavar; bhajet—elfogadhat; naraḥ—egy ember; ṛte—kivéve; rājanyam—a kṣatriyák hivatását; āpatsu—szükséghelyzetben; sarveṣām—mindenkinek, minden élethelyzetben; api—bizonyára; sarvaśaḥ—minden hivatás vagy kötelesség.
FORDÍTÁS
Az alacsonyabb szinten álló embereknek nem szabad a magasabb szinten állók kötelességeit végezniük, hacsak nincsen rá valóban szükség. Szükséghelyzetben azonban természetesen a kṣatriyákon kívül mindenki űzheti azokat a foglalkozásokat, amelyekkel mások keresik a kenyerüket.
MAGYARÁZAT
Az alacsonyabb társadalmi rendek tagjai, különösen a vaiśyák és a śūdrák nem végezhetik a brāhmaṇák kötelességét. A védikus tudomány tanítása például a brāhmaṇák kötelessége, ám ha a helyzet nem kívánja meg, ezt a foglalkozást a kṣatriyák, a vaiśyák vagy a śūdrák nem űzhetik. Még egy kṣatriya sem végezheti egy brāhmaṇa feladatait, ha nincs szükséghelyzetben, s ha meg is teszi, nem fogadhat el adományt másoktól. Vannak brāhmaṇák, akik tiltakoznak az ellen, hogy a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom európaiakból, vagyis mlecchákból és yavanákból brāhmaṇákat nevel. A Śrīmad-Bhāgavatam azonban ezzel a verssel a mozgalmunkat támogatja. Jelenleg a társadalomban káosz uralkodik, és mindenki felhagyott a lelki élet gyakorlásával, ami különösen a brāhmaṇák feladata. Mivel a lelki kultúra szerte a világon feledésbe merült, jelenleg a helyzet válságos, ezért elérkezett az idő, hogy azokat neveljük, akiket alacsonyabb rendűeknek és bűnösöknek tekintenek, hogy brāhmaṇákká válhassanak, és hozzálássanak feladatukhoz, az emberek lelki neveléséhez. Az emberi társadalom lelki fejlődése megtorpant, és ezt vészhelyzetnek kell tekintenünk. Ebben a versben Nārada Muni szilárdan támogatja a Kṛṣṇa-tudatként ismert mozgalmat.