HU/SB 7.13.18
18. VERS
- na te śayānasya nirudyamasya
- brahman nu hārtho yata eva bhogaḥ
- abhogino ’yaṁ tava vipra dehaḥ
- pīvā yatas tad vada naḥ kṣamaṁ cet
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; te—tiéd; śayānasya—lefeküdvén; nirudyamasya—anélkül hogy cselekednél; brahman—ó, szent; nu—valójában; ha—bizonyos; arthaḥ—pénz; yataḥ—amiből; eva—valóban; bhogaḥ—érzéki élvezet; abhoginaḥ—annak, aki nem merül az érzéki élvezetbe; ayam—ezt; tava—tiéd; vipra—ó, bölcs brāhmaṇa; dehaḥ—test; pīvā—kövér; yataḥ—hogyan; tat—ez a tény; vada—kegyesen mondd el; naḥ—nekünk; kṣamam—bocsáss meg; cet—ha szemtelen a kérdésem.
FORDÍTÁS
Ó, brāhmaṇa, aki tökéletesen ismered a transzcendenst! Nincs semmi dolgod, ezért a földön fekszel, és az is érthető, hogy nincs pénzed az érzéki élvezetre. Hogyan híztál hát meg ennyire? Ha nem tekinted szemtelennek a kérdésemet, kérlek, mondd el, hogy történhetett ez meg!
MAGYARÁZAT
Azok, akik a lelki fejlődés útját járják, általában csak egyszer esznek, délután vagy este. Ha valaki csak egyszer eszik, természetes, hogy nem hízik meg. Ez a nagy bölcs azonban meglehetősen kövér volt, s Prahlāda Mahārāja ezen nagyon meglepődött. A transzcendentalisták jártasak az önmegvalósításban, ezért arcuk mindig ragyog, s arra, aki az önmegvalósítás fejlett szintjén áll, úgy kell tekintenünk, hogy brāhmaṇa testtel rendelkezik. A ragyogó arcú szent a földön feküdt és nem csinált semmit, mégis kövér volt. Ez zavarba hozta Prahlāda Mahārāját, ezért meg akarta kérdezni erről a szentet.