HU/SB 7.13.22
22. VERS
- yasya nārāyaṇo devo
- bhagavān hṛd-gataḥ sadā
- bhaktyā kevalayājñānaṁ
- dhunoti dhvāntam arkavat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yasya—akinek; nārāyaṇaḥ devaḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Nārāyaṇa; bhagavān—az Úr; hṛt-gataḥ—a szív mélyén; sadā—mindig; bhaktyā—odaadó szolgálat által; kevalayā—egyedül; ajñānam—tudatlanság; dhunoti—megtisztítja; dhvāntam—sötétség; arka-vat—mint a nap.
FORDÍTÁS
Nārāyaṇa, a minden fenséggel teljes Istenség Legfelsőbb Személyisége a szíved mélyének lakója, mert tiszta bhakta vagy. Az Úr mindig elűzi a tudatlanság sötétségét, éppen úgy, ahogyan a nap oszlatja el az univerzum sötétségét.
MAGYARÁZAT
A bhaktyā kevalayā szavak arra utalnak, hogy az ember pusztán az odaadó szolgálat végzésével teljes tudásra tehet szert. Kṛṣṇa minden tudás mestere (aiśvaryasya samagrasya vīryasya yaśasaḥ śriyaḥ). Mindenki szívében jelen van (īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe ’rjuna tiṣṭhati (BG 18.61)), és amikor elégedett a bhaktával, tanítja őt. Azonban egyedül a bhaktáknak ad olyan utasítást, amelynek a segítségével egyre jobban és jobban tudnak fejlődni az odaadó szolgálatban. Másokat, az abhaktákat a meghódolásuk mértéke szerint utasítja. A tiszta bhaktát a bhaktyā kevalayā szavak jellemzik. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura megmagyarázza, hogy a bhaktyā kevalayā jelentése jñāna-karmādy-amiśrayā: „nem keveredik gyümölcsöző cselekedetekkel vagy spekulatív tudással”. Annak, hogy a bhakta megvilágosodik és tudatossá válik, egyedül az az oka, hogy meghódolt az Úr lótuszlábának.