HU/SB 7.13.23

Revision as of 09:08, 21 August 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


23. VERS

tathāpi brūmahe praśnāṁs
tava rājan yathā-śrutam
sambhāṣaṇīyo hi bhavān
ātmanaḥ śuddhim icchatā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tathāpi—még; brūmahe—válaszolni fogok; praśnān—minden kérdésre; tava—tiéd; rājan—ó, király; yathā-śrutam—ahogy azt megtanultam a hiteles tekintélyeket hallgatva; sambhāṣaṇīyaḥ—méltó arra, hogy megkérdezzék; hi—valójában; bhavān—te; ātmanaḥ—az önvalónak; śuddhim—megtisztítása; icchatā—azáltal, aki vágyik rá.


FORDÍTÁS

Kedves királyom! Annak ellenére, hogy mindent tudsz, feltettél néhány kérdést, melyekre megpróbálok válaszolni annak alapján, amit a hiteles tekintélyeket hallgatva megtanultam. Most nem maradhatok néma, mert egy olyan személyiség, mint amilyen te vagy, a legméltóbb arra, hogy egy megtisztulásra vágyó ember beszéljen vele.


MAGYARÁZAT

Egy szent nem akar mindenkivel beszélgetni, ezért komoly és néma marad. A közönséges embernek általában nincs szüksége arra, hogy tanácsot adjanak neki. Azt mondják, hogy egy szent ne szólítson meg egy olyan embert, aki nem hajlandó tanácsokat elfogadni, ámbár előfordul, hogy a szentek amiatt, hogy nagyon kegyesek, mégis beszélnek a közönséges emberekhez. Ami azonban Prahlāda Mahārāját illeti, ő nem egy közönséges ember volt, ezért bármilyen kérdést tett fel, arra még egy magas szinten álló nagy személyiségnek is válaszolnia kellett. A szent brāhmaṇa éppen ezért nem maradt néma, hanem válaszába kezdett. Ezek a válaszok azonban nem az ő kitalációi voltak. Erre a yathā-śrutam szavak utalnak, amelyek azt jelentik: „ahogyan azt a hiteles tekintélyektől hallottam”. A paramparā rendszerben ha a kérdések hitelesek, akkor a válaszok is azok. Senki se próbáljon meg kitalálni vagy létrehozni válaszokat. A śāstrákra kell támaszkodnunk, és a védikus felfogás szerint kell válaszolnunk. A yathā-śrutam szavak a védikus tudásra utalnak. A Védákat śrutinak hívják, mert tudományuk a hiteles tekintélyektől származik. A Védák kijelentéseit śruti-pramāṇának nevezik. Az embernek a śruti    —    a Védák vagy a védikus írások    —    bizonyítékait kell idéznie, s akkor állításai helyesek lesznek, míg másképp szavai csupán az elme síkjáról származnak.